Ahol meghasadt a föld

BUROK-VÖLGY

Megközelítés
Bakonykúti községből kivezető úton, a katonai objektum felé haladva, a falutól kb. fél kilométerre indul a turista út, melynek vége a Várpalota-Szápár közút Királyszállási elágazójában van. A turistaút végigvisz a völgyfenéken. A nehéz terep és a bedőlt fák miatt az ösvény nehezen járható. Természetvédelmi terület lévén az útról letérni tilos!

A táj leírása
A Burok-völgy Fejér és Veszprém megye határánál a Tési-Fennsík közepén található.

A Burok-völgyi Őserdő helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A félkör alakú völgy főága Királyszállástól Bakonykútiig húzódik, közel 12 km hosszan. Számos mellékvölgyével több, mint 25 km-t tesz ki az 50-90 méter mély, sok helyen függőleges meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli szurdok. Szintkülönbsége 210 méter. Nehezen járható, sok akadállyal tűzdelt útvonal.

A Burok-völgyben és a mellékvölgyekben eddig 42 barlangot sikerült feltárni. Ezek többnyire kicsinyek, átlagos hosszuk az 5-8 métert éri el. A legnagyobb barlang a Bükkös-árok mellett található Ruska-zsomboly, amelynek hossza 73 méter, mélysége 21 méter. Kialakulásuk döntően a kifagyásos üregképződésnek köszönhető. Csak néhány barlangban
fordul elő cseppkőképződmény (pl.: Rózsa Sándor barlang, Sárkány-barlang).

A völgynek állandó vízfolyása nincs, a fennsíkról lefutó vizeket a mellékvölgyek a főágba vezetik, ahol az rövidebb-hosszabb út után eltűnik a völgyfenéken. A völgyfenéki dolomitot nem fedi vízzáró réteg, ezért szivárog el a csapadék a kőzet repedésein.

Kialakulása
A Burok-völgy kanyon jellege hasadásos eredetű. A felemelkedő kőzetréteg felszíne megfeszült és eltörött, a törés pedig szétnyílott. A nem mindennapos völgyképződés ritka sziklaformákat eredményezett.

Növény- és állatvilág
A szabdalt nehéz terep megóvta a völgy élővilágát, a különleges klíma pedig számos ritka növény és állatfaj létét biztosítja. A völgyalapon 5-8 °C-al hűvösebb van, a völgyben több a pára, mint a vele szomszédos fennsíkon.

A védett területen a szubmediterrán és a szubmontán klíma és az ezekre jellemző ritka növénytársulás figyelhető meg, amely kialakulásában fontos szerepet játszott a dolomit, hiszen az állandóan lefelé vándorló kőzeten csak a szélsőségeket jól tűrő fajok tudnak megmaradni. A dolomiton többnyire speciális növénytársulások alakultak ki (elegyes karszterdők, cserszömörcés bokorerdők, zárt dolomit sziklagyepek, stb.), amelyekben a jégkorszak óta fennmaradt ritka példányok is előfordulnak (havasi hagyma, cifra nádtippan, fürtös holdtuta stb). Megtalálható a gímpáfrány, a közönséges édesgyökerű páfrány, a szürke bogáncs, a farkasölő sisakvirág, a leánykökörcsin, a tavaszi hérics és a turbánliliom.

A növényvilághoz hasonlóan az állatvilág is gazdag. Több mint 200 madárfaj megfigyelhető, köztük számos ritkaság: fekete harkály, kerecsensólyom, parlagi sas, uhu. Előfordul a kígyászölyv és a fekete gólya is. Az emlősök közül él itt a nyuszt, a vadmacska és a borz is. Külön ki kell emelni a denevéreket.

Földtani és növény-, állattani ritkaságai miatt a Burok-völgy 1260 haja 1995 óta természetvédelmi terület. A völgyben eddig 63 védett és 2 fokozottan védett növényfaj (pl: havasi hagyma (Allium victorialis), füles kosbor (Orchis mascula)), illetve 140 védett és 15 fokozottan védett állatfaj (pl: darázsölyv (Pernis apivorus), alpesi gőte (Triturus alpestris)) előfordulásáról van bizonyíték. A védett völgy természeti értékét azonban nem csak az jelzi, hogy mennyi ritkaság található itt, hanem az a Magyarországon talán egyedülálló ősállapotban lévő természetes erdő, melyben - többek között - a természet regenerációs folyamatai tanulmányozhatóak.

Web: www.verga.hu