vissza | nyomtatás

Erdő a bánya felett - Ajka

ÁRMIN-VÖLGYI PARKERDŐ

Megközelítés
A 8-as számú főúton Ajka-Bakonygyepesig, majd Ajkán áthaladva Alsócsinger irányába kell elfordulni az idelátogatónak.

A táj leírása
A HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. által kezelt Parkerdő a Déli-Bakony egyik központja, a bányász hagyományok ünnepeinek helyszíne. Az idelátogatókat étterem, szabadtéri színpad, múzeumok várják. Az aktív pihenésre alkalmas természetes környezetben felejthetetlen élményt nyújthatnak a környező erdőrészek. A terület vízfolyásokban viszonylag szegény, természetes állóvíz nincs. Az éghajlat mentes a nagy szélsőségektől, a kontinentális vonások dominálnak.

Növény- és állatvilága
A csingeri (Ármin-aknai) Kövesárok hajdanvolt, többé-kevésbé épen maradt szurdokvölgye - a bányászati emlékekkel együtt - Parkerdő. Az Öreg-Bakony aljnövényeinek fele itt is megtalálható. Részben lent a völgyben: az erdei fejvirág, a zsidócseresznye, vagy a Bocskorhegy dombvállán mutatkozó rontott hársas-kőrises erdőben: az erdei hajperje, a pirítógyökér, valamint kétféle ibolya, mindmáig fennmaradt.

A bakonyi dombvidéki bükkös gyönyörű, templomi áhítatú szálerdejét lehet még látni a tornapálya útjának derekán. Köztük 200-300 éves bükkfák is vannak. Különösen érdekes a hársas-kőrisesben az ősszel sárguló gumós gyökerű őzsaláta-telep. Bakonyi előfordulása a botanikusokat régen is meglepte, ugyanis kifejezetten mediterrán, déli jellegű növényfaj. Védett fajok: bíboros kosbor (Orchis purpurea), tarka nőszirom (Iris variegata).

Az állatvilágból elsősorban a rovarok és az énekes madarak láthatóak gyakran. Az emlősök közül a rágcsálók (egér és pocok fajok, sün, mezei nyúl) és a kistestű ragadozók (menyét, nyest, róka) jellemzőek. A terület zavartsága ellenére őzzel is találkozhatunk. Védett fajok: vörösbegy (Erithacus rubecula), fekete rigó (Turdus merula).

Történelem
Ajka és vidéke, már az ősidőktől alkalmas volt emberi megtelepedésre. Találhatók nyomai a halomsírokba temetkező illír eredetű és más, az urnasírokat előnyben részesítő népcsoportoknak is. Kr. e. 1000 körül a kelták építettek hasonlókat. Ilyen az Ajka-csingervölgyhöz közeli Töröktetőn található Cservár. A kb. 80 x 90 méter területű földvár keleti szélén három méter magas sánc, mellette kétméteres árok látható. A római kor, a hunok, a keleti gótok, a longobárdok, az avarok, frankok, szlávok emlékei mind megtalálhatóak a környéken.

A honfoglalást követően az erdőségek a fejedelmi törzs, az Árpádok nemzetségének birtokába kerültek. A legnagyobb királyi birtokhoz, a bakonyi erdőispánsághoz tartoztak az Ajka környéki területek. A város egykori birtokosától, az Ajka nemzetségtől kapta a nevét. Ajka nevének első előfordulása ugyan csak 1214-ből ismert, de jóval korábbi a település. Ajka fejlődését az ipar alapozza meg. Már 1836-ban kiderült, hogy Ajkacsinger-völgyben szén is van. A kitermelés 1869-ben kezdődött. 1959. november 1-vel Ajkát hivatalosan várossá nyilvánítják.

Látnivalók, programlehetőségek
A Parkerdőben tett séta során feltétlenül érdemes felkeresni a Bányászati Múzeumot! Az ajkai szénbányászat 100 éves jubileuma alkalmából, 1965-ben nyitotta meg kapuit hazánk első szabadtéri műszaki emlékmúzeuma.

Érdemes megnézni
Bányászati Múzeum, Ásvány- és Kőzettár, Sí- és szánkópálya, Kilátás a Kab-hegyről, Macska-lik víznyelő, Pokol-lik barlang, Halász Árpád barlang a bazaltbányában Források: Jó szerencsét, Szerencse fel, László, Sárcsikúti, Szőke kút.  Ajka 30 km-es körzetben feltétlenül érdemes felkeresnie az idelátogatónak a Somló 453 méteres haranghegyét, Magyarpolányt, az Európa Nosztra díjjal kitüntetett hagyományőrző falut, az Esterházy-várkastélyt Devecserben.

Web: www.verga.hu