vissza | nyomtatás

Erdő Veszprém testében

GULYA-DOMBI PARKERDŐ

Megközelítés
A parkerdőbe és az állatkertbe gépkocsival vagy autóbusszal érkezők a Parkerdő déli oldalán kialakított parkolót használhatják. A kerékpárosok számára még egy földút is rendelkezésre áll, amely a körgyűrűről ágazik le a Laczkó-forráshoz. Gyalogosan a Betekints-völgyben vezető út felől lehet a parkerdő területére eljutni.

A táj leírása
A parkerdő területe a Déli-Bakonyhoz tartozik, tengerszint feletti magassága átlagosan 200 m. A Bakony és a Balaton közti veszprémi fennsíkot alkotó ősi dolomittönk az alsó kréta időszakában kezdett formálódni. Az ősi tönkfelszín formavilágát az újabbkori erózió maradéktalanul eltüntette. Ezért tiszta dolomit a felszínen vagy a felszín közelében alig található. A mai felszíni kép kialakulásában legnagyobb jelentőségű a fennsíkban mintegy 35-40 méter mélyen bevágódó, kanyargós völgyű Séd-patak.

Növény- és állatvilága
Jelenleg a fás társulások uralják a területet. Az I. világháború után a meredek dolomit lejtők védelmére feketefenyő, a vastagabb termőrétegű részekre cseres állomány került. Ma az idős, pusztuló fenyőállományokat a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fafajok (cser, molyhos tölgy) váltja fel.

A város és a kiskertes övezet közelsége miatt sokféle elegyfafajjal, és cserjével találkozhatunk, melyek megismerését táblák segítik. A védett lágyszárú fajok közül az apró nőszirom (Iris pumila), és a bíboros kosbor (Orchis purpurea) emelhető ki.

Az állatvilágból elsősorban a rovarok és az énekes madarak láthatóak gyakran. Védett fajok: fenyves cinege (Parus ater), őszapó (Aegithalus caudatus).

Az emlősök közül a rágcsálók (egér és pocok fajok, sün, mezei nyúl) és a kistestű ragadozók (menyét, nyest, róka) jellemzőek. A terület zavartsága ellenére őzzel is találkozhatunk.

Történelme
A Gulya-dombi Parkerdő helyén az 1920-as években még a Veszprém környéki állattenyésztők állatainak legelője volt. Az állattenyésztés visszaszorulását követően a terület gazdái ezt erdőtelepítéssel hasznosították. A jelenleg 70 ha-os terület a második világháborút követően került a Magyar Állam tulajdonába és a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe, erdőgazdálkodója a MH Veszprémi Erdőgazdaság, majd jogutódja, a HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.

Látnivalók, programlehetőségek
A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú. A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya, újabban a rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszín, játszótér és sportpálya került kialakításra.

A parkerdő északi oldalán a Betekints-völgy feletti sziklákra épített kilátóról a város és a Bakony gyönyörű panorámája fogadja a látogatót. A terület közepén található nagy kilátó szinte az egész parkerdő területére és a környező tájra is rálátást biztosít.

A régi lövölde völgyében a piknikezőhelyek mellett játszótér is színesíti a helyszínt. A régi, hagyományos szánkópálya az átalakítás után már balesetmentesen használható. A futó- lovagló- és kerékpárpályát használók egymás zavarása nélkül sportolhatnak. A kutyatulajdonosoknak külön futtató áll rendelkezésre kedvenceik póráz nélküli sétáltatására.

Érdemes megnézni
A Parkerdő mellett található a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.

Web: www.verga.hu