Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület.
Botanikai gyűjtemény

A Fővárosi Állat- és Növénykert – amint a neve is mutatja – nemcsak állatkertként, hanem növénykertként is működik. Növénygyűjteménye mintegy 3500 különféle fajból, alfajból és változatból áll. A botanikai kollekció igen fontos része az úgynevezett dendrológiai gyűjtemény, vagyis a park fáinak sokasága. Amellett, hogy a csaknem összefüggő lombsátor hozzájárul az Állatkert jellegzetes hangulatához, liget jellegéhez, számos említésre érdemes fafaj, illetve egyed található a kert területén. A legidősebb fa alighanem a Nagy-tó partján álló tekintélyes platán, amelyet valószínűleg még az intézmény alapítása előtt ültettek. A pontosan ismert korú fák közül a Dél-Amerika Kifutó szélén álló kanadai nyár a legidősebb: 1910-ben ültették. A kert faóriásai között számos további faj, így a fehér nyár, a magas kőris, a kocsányos tölgy, és a vénicszil is megtalálható, sőt, fennmaradt egy az 1930-as években ültetett páfrányfenyőkből is.
A szabadföldi tájkertészet a kert szinte minden pontjára kiterjed. Már a tél végén, a tavasz legelső napjain kinyílnak a téltemető szirmai, és ettől kezdve egészen késő őszig mindenütt virít valamilyen érdekes növény. Említést érdemel a tigrisek kifutója mellett található amur flórakert, a jegesmedvék szomszédságában található sziklakert is.

A Japánkert kialakításának munkálatai 1963-ban kezdődtek meg, így ma már terebélyes lombozatú fák teszik gazdaggá. A Japánkertben található fajok mindegyike honos Japánban, a kert kialakítása a japán kertépítészet hagyományait követi. Legszebb képét a japán díszcseresznye tavaszi virágzásakor mutatja.
A trópusi növények gyűjteményének központja a Pálmaházban található: a termetes washingtoniától a banánon át egészen a szágópálmáig számos érdekes trópusi növényt láthat itt a látogató. A szomszédos citruskert üvegházában elsősorban a mediterrán és szubtrópus területek néhány haszonnövényével ismerkedhet a közönség: köztük olyan fajokkal, amelynek a termését mindenki jól ismeri, magát az egész növényt azonban már jóval kevesebben.

Forrás: Wikipédia