Kirándulás a múltba

SZENTGÁLI TISZAFÁS

Megközelítés
Legkönnyebben Bánd felől közelíthető meg, de Szentgálról is elérhető kb. 4 km hosszú földúton. Tehát megközelítése és megtekintése egyaránt gyalogosan is lehetséges. Bánd közepén déli irányba indulva majd a patakon átkelve az út a területet védő kerítésig visz. Jobbra fordulva található a bejárat, innen lépcsőkkel tarkított ösvény visz fel a felső bejáratig.

A táj leírása
Szentgál község határában országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő. A hűvös, párás klímát igénylő, árnytűrő tiszafa a bükk fafajjal együtt az északi kitettségű erdőkben tenyészik, közvetlenül érintkezve a Séd völgyére dűlő lejtő melegkedvelő molyhos tölgyes állományaival. A tiszafa őshonosságát illetően megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók az atlantikusabb éghajlatú időkből máig fennmaradt reliktumnak tartják, mások betelepített növénynek. A telepítés indokául azt hozzák fel, hogy Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, a királynak vaddal adóztak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, és a tiszafa sűrű, rugalmas fája kiváló íjalapanyag. Az ország egyik legrégebben természetvédelem alatt álló területének kiterjedése 213 hektár. A XX. század első felében tiszafaőr vigyázta az ősi fafaj békéjét a zöldgally szedők és a vadkárosítás ellen. Ma kerítés védi, melynek Bánd és Szentgál felőli oldalán kis kapukat találunk. Jó állapotú és kellemes vonalvezetésű bejáró ösvény tárja fel a fokozottan védett természetvédelmi területet. Sétánk a Föld történetének egy korábbi szakaszába visz vissza, amikor a hűvös klímájú Európában még sok ilyen ősi fenyőfajból álló erdő tenyészett. Mára néhány sziget maradt csak meg ezekből, melyek közül a Szentgáli Tiszafás Európában a második legnagyobb tiszafa egyedszámmal bír.

Növény- és állatvilága
A tiszafás-bükkös átmeneti erdőtársulás a karszterdő és a gyertyánosbükkös között A felső szintben egyeduralkodó a bükk, mellette található elegyfajok: virágos kőris, nagylevelű hárs, korai juhar. Szórványosan előfordul a hegyi juhar, hegyi szil, barkóca berkenye, cser, mezei juhar, madárcseresznye és a magas kőris.A cserjeszintben jellemző a babérboroszlán, a húsos som, és az alacsony záródású foltokon a szeder fajok. A gyepszint nyáron nudum, aljnövényzet nélküli, tavasszal a szagos müge, az árvacsalán, az erdei ibolya, a bókoló fogasír, az erdei szamóca, az erdei szélfű uralják. Védett növények: tiszafa (Taxus baccata), szúrós csodabogyó (Ruscus acuelatus). Állatvilága annyiban tér el a környező erdőkétől, hogy a nagyvad (szarvas, őz, vaddisznó, muflon) a védőkerítésen belül nem található meg. Védett állatok: örvös légykapó (Ficedula albicollis), nagyfülű denevér (Myotis bechsteini).

Történelme
A terület a bronzkorszak óta lakott. A vaskorban illírek, később kelták lakták, de arról nincs tudomásunk, hogy tudtak-e a tiszafáról és hasznosították-e. Feltehetően Árpád-házi királyaink, akiknek kedves tartózkodási és vadászati területe volt a Bakony és Veszprém, íjnak, nyílvesszőnek hasznosították a tiszafát. Talán ezért is váltak a Szentgálimedence települései királyvadászok területévé.

Az első szakirodalmi híradások a 19. század közepén jelentek meg a tiszafásról. Az első világháború után kutatóink fokozott figyelemmel fordultak a bakonyi tiszafás ismertetésére. A második világháború után fokozódtak a tiszafás feltárására irányuló erdészeti és botanikai kutatások. A tiszafás fennmaradásában nagy szerepe van a területen az államosítás előtt folytatott paraszti szálaló erdőgazdálkodásnak.

Látnivalók, programlehetőségek
A Tiszafás szabadon megtekinthető. A szakvezetést is igénylő nagyobb csoportoknak a HM VERGA Zrt. Kabhegyi Erdészetét (Herend) érdemes előzetesen megkeresni.

Elérhetőség:
telefon: 88/513681
Web: www.verga.hu

Érdemes megnézni
Herend: Porcelángyár és múzeum, Bánd: Esseg-vár