Kőszegi gesztenyeligetek

Kőszeg város környéke természetföldrajzi szempontból két részre osztható. A várostól nyugatra és délre helyezkedik el a Kőszegi-hegység, melyet keletről Kőszeg-hegyalja szegélyez. A két területen eltérő növényvilágot találunk. A Kőszegi-hegység legmagasabb részét erdők borítják. Az 500-800m magas hegyvidéken elsősorban bükk, kocsánytalan tölgy, erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő, gyertyán- és szelídgesztenyefa fajokat találunk. Az erdők talaja a kristályos-palák alkotta alapkőzet és az évi 800-900 mm csapadék hatására általában erősen savanyú. Ezt a talajt kedveli a fekete és a vörös áfonya, a csarab és a mohák különböző fajai. Helyenként a ritka tőzegmohával is találkozhatunk.

Hazánkban a Kőszegi-hegység területén található a legtöbb olyan növény, mely az Alpok hatását jelzi. Közülük néhány Magyarországon csak itt fordul elő. Ilyenek például: a hegyi lednek, a tavaszi pimpó, a hármaslevelű kakukktorma és az alpesi tarsóka. Jellegzetes nyugat-dunántúli növény a ciklámen. Ősszel virágzik a hegység egyik legszebb virága, a fecsketárnics. Kőszeg-hegyalján egykor kiterjedt rétek és gesztenyeligetek voltak. A valamikori óriás gesztenyefák napjainkra egy gombabetegség miatt elpusztultak. A réteknek egy részét felszántották, jelentős részük pedig beerdősült. A megmaradt rétterületek legnagyobbikán, a kőszegi Alsóréten találjuk a fehér sáfrány egyetlen magyarországi állományát. Itt él továbbá több orchidea-faj, az alpesi rétek sárga virágú növénye, a zergeboglár, valamint a gyapjúsások két faja. A hegyoldalon található kaszálórétek és a kaszáló gyümölcsösök, szintén sok érdekes növényt rejtenek. Előfordul itt az őszi fűzértekercs nevű apró orchidea, a szibériai nőszirom és az osztrák tárnicska.

Forrás: Sulinet