|
Taliándörögdi hagyásfa
Taliándörögd község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
A településsel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. A családnak birtoka volt többek között Felső-dörögd, Alsó-dörögd és Imár is. 1548-ban a török felégette a községet és sokáig lakatlan, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem „a sűrűben” épült újra. A török hódoltság megszűnése után a települések több család között oszlottak meg. A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, vizeki Tallián Ferenctől kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd – ma Ódörögd puszta – településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartanak, aki az evangélikusokat is pasztorálja. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes hitű magyarság lakja. A falu máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi. 1757-től van tanítója a községnek. A település 1785-ben a népesebb falvak sorába tartozott, lakosainak a száma már közel 1.000 fő volt.
Forrás: Wikipédia
|