vissza | nyomtatás
Tanulni az erdőt szabadon
HUBERTUSZ ERDEI ISKOLA
Megközelítés
Az erdei iskola megközelíthető vonattal a Budapest-Szombathely vasútvonalon Ajkáig, majd Ajkától bérelt autóbusszal. Ajkától aszfaltozott út vezet az iskoláig. Ajkán Alsócsinger irányába kell elfordulni, majd követni az útbaigazító táblát.
A táj leírása
A terület vízfolyásokban viszonylag szegény, természetes állóvíz nincs. Az éghajlat mentes a nagy szélsőségektől, a kontinentális vonások dominálnak.
Növény- és állatvilága
Az Öreg-Bakony aljnövényeinek mintegy fele itt is megtalálható. Néhányan lent a völgyben, mint az erdei fejvirág, a zsidócseresznye, mások a Bocskorhegy dombvállán, a rontott hársas-kőrises erdőben az erdei hajperje, a pirítógyökér, valamint kétféle ibolya, mindmáig fennmaradtak. A bakonyi dombvidéki bükkös gyönyörű, templomi áhítatú szálerdejét lehet még itt látni. Köztük 200-300 éves bükkfák is vannak. Kora tavaszi aljnövényzete is változatos. A Kövesárokban feljebb csupasz aljú bükkösök is találhatók. Különösen érdekes a hársas-kőrisesben az ősszel sárguló gumós gyökerű őzsaláta-telep. Bakonyi előfordulása a botanikusokat régen is meglepte, ugyanis kifejezetten mediterrán, déli jellegű növényfaj. Az állatvilágból elsősorban a rovarok és az énekes madarak láthatóak gyakran. Az emlősök közül a rágcsálók (egér és pocok fajok, sün, mezei nyúl) és a kistestű ragadozók (menyét, nyest, róka) jellemzőek. A türelmes és főleg csendes látogató őzzel, szarvassal, vaddisznóval is találkozhat.
Történelem
Ajka és vidéke, már az ősidőktől alkalmas volt emberi megtelepedésre. Találhatók nyomai a halomsírokba temetkező illír eredetű és más, az urnasírokat előnyben részesítő népcsoportoknak is. Kr. e. 1000 körül a kelták építettek hasonlókat. Ilyen az Ajkacsingervölgyhöz közeli Töröktetőn található Cservár. A kb. 80 x 90 méter területű földvár keleti szélén három méter magas sánc, mellette kétméteres árok látható. A római kor, a hunok, a keleti gótok, a longobárdok, az avarok, frankok, szlávok emlékei mind megtalálhatóak a környéken.
A honfoglalást követően az erdőségek a fejedelmi törzs, az Árpádok nemzetségének birtokába kerültek. A legnagyobb királyi birtokhoz, a bakonyi erdőispánsághoz tartoztak az Ajka környéki területek.
Ajka fejlődését az ipar alapozza meg. Már 1836-ban kiderült, hogy Ajkacsingervölgyben szén is van. A kitermelés 1869-ben kezdődött. 1959. november 1-vel Ajkát hivatalosan várossá nyilvánítják.
Látnivalók, programlehetőségek
Bányászati Múzeum, Ásvány- és Kőzettár, sí- és szánkópálya, Kab-hegy, Macska-lik víznyelő, Pokol-lik barlang, Halász Árpád barlang, Források: Jó szerencsét, Szerencse fel, László, Sárcsikúti, Szőke kút
Érdemes megnézni
Ajka 30 km-es körzetben feltétlenül érdemes felkeresnie az idelátogatónak a Somló 453 méteres haranghegyét, Magyarpolányt, az Európa Nosztra díjjal kitüntetett hagyományőrző falut, az Esterházy-várkastélyt Devecserben.
Szolgáltatások
A Zrt. által üzemeltetett erdei iskola két épületben működik. Az első épületben és a második épület földszintjén tanterem, tanári szoba és mosdó találhatók. A második épület emeletén egy 17 és egy 13 ágyas szoba, mosdók, zuhanyzók kerültek kialakításra. Az iskola jól felszerelt esőnapokra is, napi háromszori étkezés is biztosított.
Bővebb információ és előzetes bejelentkezés:
(8-9 és 16-17 óra között)
Telefon: 70/547-5386; 30/300-7009
Web: www.verga.hu