Acsád (horvátul Acada) község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.
A falu Szombathelytől 14 km-re északkeletre az Ablánc-patak mellett fekszik. Határos települések: Meszlen, Salköveskút, Vasszilvágy, Gór, Csepreg.
Vonattal megközelíthető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon.

Neve a régi magyar Acsád személynévből ered, mely az Acsa személynév kicsinyítős változata.

Története

A község területén már római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő. A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek. Ablánc nevű határrészén feküdt a középkori Ablánc falu, melynek 865-ben szentelték templomát. Acsád települést 1255-ben Achad néven említik először. Nevét a hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik vezéréről Acsádról kapta. Temploma a 15. században épült. Lakói a 16. században evangélikusok lettek, de az ellenreformáció során nagyrészt rekatolizáltak. A megmaradt evangélikus hívek ezután Nemescsóra, majd Meszlenbe jártak istentiszteletre.
Nevezetességei

Római katolikus temploma középkori eredetű, valószínűleg a 15. században épült, barokk stílusban átalakították.
Szegedy-kastélya egy 1723-ban épült udvarház felhasználásával épült. 1824-ben, klasszicista stílusban átalakították. Körülötte 5 hektáros park terül el.
Itt található Magyarország legidősebb páfrányfenyője, 1820-ban telepítették. Ugyancsak nevezetes a kastélyhoz kapcsolódó védett platánsor.

Forrás: Wikipédia