Az ásotthalmi Szakiskola Parkja

A Duna-Tisza köze déli részén, Csongrád megyében, Szegedtől mintegy 30 km-re nyugatra helyezkedik el. A terület évszázadokig Szeged szabad királyi városhoz tartozott. A homokbuckás tájat itt-ott vízállások, nádasok, kisebb erdőfoltok tarkították. A sivár, terméketlennek hitt futóhomokot sokáig csak jószáglegeltetésre használták. A futóhomok évszázadokon át nagy problémát jelentett Szegednek. 1805 körül indult meg a vidék erdősítése, amit több hullámban újabbak követtek. A munkálatok eredményeként környékünk a század végére a város legerdősültebb vidéke lett. Jelenlegi erdősültsége 44,8 %, ez messze meghaladja a 19%-os országos állapotot.

Az 1800-as években megindult a tanyavilág kialakulása. A Szegedtől nyugatra fekvő területet - mintegy 83000 holdat - Alsótanyának nevezték. Az 1850-es évek derekán Szeged városa tanyát építtetett, ami a később gyarapodni kezdő település magva és névadója lett. Ennek közelében épült fel 1883-ban az Erdőőri Szakiskola, majd 1896-ban a mai orvosi lakás. Szeged városa a hatalmas tanyavilágban kirendeltségeket hozott létre, így Várostanyán is, ahol már jogvégzett emberek látták el az igazgatási teendőket. A fenti épületek köré települt a mai Ásotthalom.

Az Erdőőri Szakiskola 1883-as alapítása óta folyamatosan az erdészeti oktatás szolgálatában áll. Iskolánk, mai nevén a Bedő Albert Erdészeti Szakiskola a legősibb, eredeti épületegyüttesében működő erdészeti oktatás céljait szolgáló intézmény hazánkban. A gondozott parkban található öreg épületek fontos agrár- és kultúrtörténeti emlékek. Az ódon falak egyéni hangulatot árasztanak. A természeti környezetben jól megférnek egymás mellett a régmúltat és a mát képviselő épületek.

A Szakiskola parkja


A park két jól elkülöníthető részre osztható, az épületek közötti díszkertre és a tulajdonképpeni parkra. A főépület, a régi kollégium és a szolgálati lakások ,,U,, alakú keretes beépítést alkotnak, a közöttük levő és a főépület előtt félkörívben húzódó út határolta terület a díszkert. A díszkertben organikus egységet képez az építészet a kertszerkezettel. A díszkert legnagyobb dendrológiai értéke és legszebb látványa a 7, mintegy 80 éves tiszafa, amelyeket egy régi kút köré telepítettek. A tiszafák által kialakított természetes kupola az egyik legfestőibb része a parknak.

A díszkertben a gondozott gyepfelületen több különböző korú és fajú örökzöld díszlik. Közülük is kiemelkedő értékűek a közel 100 esztendős gesztes fenyő, duglaszfenyő és két virginiai boróka. A díszkert főépület előtti részének legnagyobb értéke a két matuzsálemi korú puszpáng, közismertebb nevén buxus.

Az iskola parkja angolpark jellegű növénygyűjtemény, egyidős az iskolával. A háromszög alaprajzú park főtengelyében vezető sétaút a főépületet köti össze a Béke utcával. A parkot sűrűn behálózzák a sétautak, ösvények

A park szerkezete az alapítás óta nem változott. Növényállományát az iskola fennállása óta folyamatosan pótolták, ennek során a benne található egyedek, fajok tekintetében persze változott is. Jelenlegi képe több mint egy évszázados történelme során alakult ki. Az idős park karakterét elsősorban az őshonos, az alföldi tájra jellemző fajok alkotják, mint a kocsányos tölgy, szürke nyár. A parkban előforduló ötvennél több fafaj nagyobbik része exóta.

A parkot sokáig arborétumnak tekintették és úgy is kezelték, erre emlékeztetnek a néhol még ma is fellelhető tájékoztató zománctáblák. Ma már viszonylag kevés idős egyeddel rendelkezik. A felmérések szerint a legtöbb, történeti értékű fa kocsányos tölgy, az 1997-es számlálás szerint 26 van belőlük. Szintén nagy mennyiségben található ezüst hárs is. A park legnagyobb termetű öreg fája is egy, a szaletli környékén álló ezüst hárs volt, amelyet 1998-ban egy hatalmas vihar döntött ki. Jelenleg 8 idős, méretes hárs található a parkban. Közülük 4 a szolgálati lakások mögött, míg 3 a régi kollégium előtt. Emlékeim szerint egy hatalmas japánakác a 90-es évek elején dőlt ki. Továbbá két hatalmas nyugati ostorfa is van a parkban. Az egyik példány a klub előtt fogadja a látogatókat, míg a másik a szolgálati lakások mögött található.

A történeti értékű fák mellett igen sok dendrológiai értékű fafaj is tenyészik a parkban. Elődeink igyekeztek minél több fanemet meghonosítani. A fenyők közül említést érdemelnek a jegenyefenyő, spanyol jegenyefenyő, virginiai boróka, atlaszcédrus, arizonai ciprus, gesztes fenyő, ezüstfenyő, vörösfenyő különböző korú példányai. A lombos fafajok közül különlegesség a feketedió idős állománya, továbbá a vasfa, papíreperfa, júdásfa és a fűzlevelű körte.

A park hangulatát különböző parkerdei berendezések, padok, kandeláberek emelik. Az évtizedek óta a park közepén álló szaletli számtalan emlékezetes rendezvénynek adott helyet. Ebben az esztendőben készülünk felújítására.

A Tanulmányi erdő

A Tanulmányi erdő az iskola parkjához kapcsolódó, de attól jellegében eltérő terület. Alapvető feladata lehetőséget adni arra, hogy az elméleti oktatás során szerzett ismeretek az erdészeti gyakorlati körülmények között végzett munka során készséggé, tapasztalattá mélyüljenek.

A Tanulmányi erdőt a Szakiskola alapításakor Szeged város erdeiből jelölték ki és adták át az iskolának „..mindaddig, amíg ezen iskola fennáll, vagy ennek megszűntével az iskola épületek más, de kimondottan erdészeti érdekeket szolgáló módon használtatnak.”

A Tanulmányi erdőben a hagyományosnak nevezhető erdőgazdálkodás mellett a múlthoz hasonlóan ma is teret kapnak a kutatások, kísérletek. A parkba telepített fafajokból jónéhány ma is előfordul a Tanulmányi erdőben, így a gesztes fenyő, virginiai boróka, szivarfa, és fekete dió idős példányaival is találkozhatunk. Hajdan, hogy a legelő állatoktól megóvják, az erdőtömböt gledícsiával vették körül. Ennek egyes szakaszai még ma is megtalálhatók. Elődeink a fafajok megválasztása mellett fontosnak tartották a minőségi faanyag nyerését. Ezt igazolja, hogy a nyomokban még fellelhető kocsányos tölgyesek szlavón jellegűek. A ma még fellelhető idős, pusztuló erdők az alföldfásítás emlékeinek tekinthetők.

Egykor az iskoláé volt a vadászati jog is. Ez természetesnek tűnik, hiszen jelentős szerepet kapott a vadászati oktatás is, ehhez pedig hozzátartozott a vadgazdálkodás és a vadászat elmélete és gyakorlata. A harmincas évekből való beszámoló szerint egykor ma már hihetetlennek tűnő fácán- és nyúlterítékekkel fejeződtek be a vadászatok, és gyakori vadfajnak számított az őz is.

1950-ig tartozott az iskolához az erdő. A rendszerváltást követően, 1994. január 1-től ismét a szakiskola kezelésében áll.

A Tanulmányi erdő mai területe 441,8 hektár. Az erdők két fő csoportra oszthatók A fatermelési rendeltetésű erdők területe 286,6 ha. A korábbi gazdálkodás során létrehozott fiatal vagy középkorú faültetvények tartoznak ide. Legjellemzőbb fafajai az erdei fenyő, fekete fenyő, szürke nyár és kevés akác. A többi erdő a tudományos kutatás és az oktatás céljait szolgálja. Ide sorolhatók az idős kocsányos tölgy alapú keménylombos állományrészek, a fiatal keménylombos erdőfelújítások, valamint a korábban az Erdészeti Tudományos Intézet által használt kísérleti területek is.

1995-ben kezdődött meg az erdő területén található Négyökrű réten egy fafajgyűjtemény kialakítása. A gyűjtemény a rétet gyűrű alakban fogja körbe, a vad kártétele ellen kerítés védi. Mintegy 31fenyőféle és 123 lombos fa- és cserjefaj található meg itt.

A Tanulmányi erdőben jónéhány óriás famatuzsálem tornyosul. Közülük méretével és korával is kitűnik az 55-ös út közelében, a 31-es km-kőnél álló Ruzsafa. 475 cm-es törzskerületével és a 21,5 m-es magasságával tekintélyt parancsoló példány, a néphagyományban több legenda is fűződik hozzá.

Szerző: Andrési Pál
Forrás: Sulinet

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:





Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!



Legfrissebb bejegyzések:
2016-10-07
Oláh Anna: Bolyai Farkas pónyik almafája
 | részletek
Johann bácsi a Bolyai-kertről azt mesélte, hogy: „Sok gyümölcsfa díszelgett benne, főleg pónyik alma. […] Egy szász tanító innen szedett ojtógallyakat, s minden kertben beojtotta a...
2016-09-13
Balaton (Heves megye!) idős hársa - a Szerelmesek fája
 | részletek
Balaton a források völgye. A falu legidősebb fája is egy forrás fölött él a település központjában. A polgármesteri hivatal épülete eredetileg a Grósz család rezidenciája volt,melyet az 1860-as...
2016-09-12
Arany János kőrisfa, Nagykőrös
 | részletek
Arany János kőrisfa (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) A nagykőrösiek életében a természeti értékek között kitüntetett helye van településünk névadó fájának, a kőrisnek. Nem véletlenül,...
»» minden bejegyzés









Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.