Bócsa-Bugaci Ősborókás

A nemzeti park egyik legnagyobb kiterjedésű és egyben legváltozatosabb területe. Természeti értékein túlmenően a harmincas években kialakult idegenforgalmával is megalapozta hírnevét.

Egy helyben megtalálhatók itt a Kiskunság természeti kincsei, a homokbuckák, a homoki természetes növénytársulások zsombósok turjánosok, vadvirágos rétek, nádasok, szikes tavak, természetes erdőtípusok és a nevezetes homokpuszta. Kecskemét város egykori pusztáján ma is láthatók a régi pásztorélet hagyományai, a génbankfeladatot betöltő szürke magyar szarvasmarha a racka juh, a mangalica sertés, a magyar pásztorkutyák és az Ahonyi Imre fogathajtó világbajnok vezetése alatt álló ménes.

A Nagyerdő kiemelkedő jelentőségű, szigorúan védett része az Ősborókás. Jellegzetes tartozéka Bugacpusztának a nemrég megnyitott Kerényi József Ybl-díjas építész által tervezett Pásztormúzeum, amely az ország első nemzeti parki múzeumaként igen nagy látogatottságnak örvend a világ minden részéből érkező turisták körében.

Sajátos a bugaci tanyavilág is, amely a jellegzetes tanyai életforma egyik tipikus megtestesítője. A nádfedeles, piros cserepes kis tanyák lakóikkal együtt az "élő skanzen" feladatát is betöltik a Kiskunsági Nemzeti Parkban.

A területek szervezett látogatását az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kecskeméti kirendeltségén, szakemberek esetében pedig a Nemzeti Park Igazgatóságán (Kecskemét) keresztül lehet lebonyolítani.

Nagyon gazdag a terület állatvilága, sok a ritka vagy endemikus rovarfaj. Közülük említést érdemel az óriás szitakötő, a négy foltos acsa és az egyetlen áttelelő sáskafajunk, az önbeásó sáska.

Ritka lepkefaj az aranysávos araszoló, jelenleg a világon egyedül az orgoványi mocsarakból ismeretes Metelka-medvelepke. E területről írták le a széki molyt, amelyet azóta Dél-Spanyolországban és Dél-franciaországban is megtaláltak.

A nádasok lakói közül meg kell említeni a bölömbikát, a vörös gémet, a nyári ludat, a homokbuckák ligeterdeinek lakóját, az ugartyúkot, a kék és a vörös vércsét, a kabasólymot. A gerincesek közül jelentősebbek a lápi póc, a réti csík, a homoki gyík, mocsári teknős, patkányfejű pocok.

A tájvédelmi körzetet egyelőre csak szakemberek látogathatják, a nagyközönség számára néhány fontos előfeltétel megléte teszi lehetővé a látogatást (feltárás stb.).

Forrás: Sulinet

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!



Legfrissebb bejegyzések:
2016-10-07
Oláh Anna: Bolyai Farkas pónyik almafája
 | részletek
Johann bácsi a Bolyai-kertről azt mesélte, hogy: „Sok gyümölcsfa díszelgett benne, főleg pónyik alma. […] Egy szász tanító innen szedett ojtógallyakat, s minden kertben beojtotta a...
2016-09-13
Balaton (Heves megye!) idős hársa - a Szerelmesek fája
 | részletek
Balaton a források völgye. A falu legidősebb fája is egy forrás fölött él a település központjában. A polgármesteri hivatal épülete eredetileg a Grósz család rezidenciája volt,melyet az 1860-as...
2016-09-12
Arany János kőrisfa, Nagykőrös
 | részletek
Arany János kőrisfa (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) A nagykőrösiek életében a természeti értékek között kitüntetett helye van településünk névadó fájának, a kőrisnek. Nem véletlenül,...
»» minden bejegyzés









Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.