A békéscsabai égigérő, daliás tölgyfa legendája

Békéscsaba történelmi város központjától pár perces sétával juthatunk el az élővíz csatornán túl a természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe, ahol már a park játszóteréhez közeledve messziről megpillanthatjuk ezt a hatalmas, terebélyes, matuzsálem korú tölgyfát a ligeti sétányok mentén haladva. Óriási termetével és közel 240 éves korával maga mögé utasítja a parkban élő összes többi fát. A tölgy 26 méter magas, törzsének kerülete majdnem 6 méter és hosszú élete alatt túlélt járványokat, árvizeket, háborúkat. A liget játszóterébe sok gyermek, szülő látogat el és ez a szépkorú, óriás tölgy a közelből figyeli és óvja az odalátogatókat. Egykoron a tölgy élőhelye, környezete a végtelen csend birodalma volt, az evangélikus ó-temető részét képezte. Az első temetkezések idején ültethették 1776 körül.

békéscsaba
Galéria >>

1831-ben a csabai nagy kolerajárvány idején az elhunytakat közös sírokba temették. Az akkori fa mellett lévő temető csendjét hosszú évtizedeken át- madárdal és a kakukk hangján kívül szinte nem zavarta meg semmi. Diákcsapatok jöttek, hogy a fa körük vívják harci játékukat. Majd nem is olyan sokára felfedezték, hogy a terepen és a tölgyfa lombja alatt kiválóan lehet harci viaskodást végezni és gyakorolni. Ezt követően már gyakran mulattak a Bach-korszak ifjai a csabai ó-temetőben. A kolera-katasztrófát követő esztendőkben az utódok azon kezdtek el gondolkodni, hogy a temetőből és annak környékéből „közmulató” kertet hoznak létre. A sírkertből „mulató” erdőcske lett, így a csemetefákkal beültetett kertet Sétakertnek vagy Népkertnek nevezték, csak később kapta meg a Széchenyi liget elnevezést. Hamarosan az öreg tölgy élőhelye is gyökeresen megváltozott, már nem magányos tölgyként állt a temetőben, hiszen sok csemetefa vette körül az akkor már majdnem 100 éves fát. 1865-ben a ligetet elkezdték parkosítani, kertészlakást és üvegházakat építettek.

A tölgyfa történetében az egész világot meghódító, magyar festőművész Munkácsy Mihály is szerepet kapott. A legenda szerint Mihály 8 éves gyermekkorában Békéscsabára került anyai nagybátyjához, Reök István ügyvédhez 1852 májusában szülei halála után. Többi árván maradt testvérét is a Reök család tagjai nevelték, így Gizella Békéscsabán Reök Saroltához és Steiner Jakabhoz került. Mihály a nagybátyjánál eltöltött idő alatt sokszor meglátogatta húgát, gyakran találkoztak, beszélgettek és visszaemlékeztek szüleikre, testvéreikre a liget tölgyfája alatt. Sokszor jártak ide, mert a csend és a békesség kis szigetévé tette ezt a helyet számukra a fa. A testvérek gyorsan megszerették a tölgyfát és hamar szívükbe zárták, hiszen az együtt töltött időre emlékeztette őket, mikor még a család nem szakadt szét.

A fa életében nagy szerepet játszott az 1888-as árvízi veszedelem, aminek következtében az egész liget területét elöntötte a Fehér-Körös vize, nem kímélve az akkor még 100 éves tölgyfánk életét. A parkot és az itt lévő élővilág környezetét ezt követően helyreállították. A tölgy is megmenekült.

2007-ben gyermekjátszótérrel bővült a kocsányos tölgyfa élőhelye és újból életre kelt. Kellemes, üdítő színfoltja lett a Széchenyi ligetnek és a békéscsabai embereknek s többé már nem a gyász hírnöke volt.

Nekem, azaz a benevezőjének is személyes történetem van a fával. Legjobb barátommal fedeztük fel ezt a mesés tölgyet és annak értékeit. Gyakran járok ide, nézem a korosodó, hatalmas tölgyfát s békesség járja át a lelkemet, mert tudom, hogy a tőlem távol élő barátom mellettem van és ilyenkor úgy érzem, mintha újból együtt állnánk a fa terebélyes lombja alatt pont úgy, mint mikor először pillantottuk meg ezt a csodát. A helyi emberek szerint a barátság, az összetartozás és a testvériség szimbóluma ez az öreg, égigérő, daliás tölgyfa, ami kiállta az idő próbáját. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a fák is élnek, lelkük van és csak rajtunk keresztül képesek mesélni életük történetéről és ha nem vigyázunk rájuk kellőképpen, többé már lehet, hogy nem tudnak beszélni hozzánk.

Fa elhelyezkedése:
5600 Békéscsaba Kórház utca, Széchenyi liget játszótere
Faj:
Kocsányos tölgyfa
Kora:
240 év
Magassága:
26 méter
Törzskerület:
5,8 méter

Szarka Nikoletta
(evfaja.okotars.hu)


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!



Legfrissebb bejegyzések:
2016-10-07
Oláh Anna: Bolyai Farkas pónyik almafája
 | részletek
Johann bácsi a Bolyai-kertről azt mesélte, hogy: „Sok gyümölcsfa díszelgett benne, főleg pónyik alma. […] Egy szász tanító innen szedett ojtógallyakat, s minden kertben beojtotta a...
2016-09-13
Balaton (Heves megye!) idős hársa - a Szerelmesek fája
 | részletek
Balaton a források völgye. A falu legidősebb fája is egy forrás fölött él a település központjában. A polgármesteri hivatal épülete eredetileg a Grósz család rezidenciája volt,melyet az 1860-as...
2016-09-12
Arany János kőrisfa, Nagykőrös
 | részletek
Arany János kőrisfa (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) A nagykőrösiek életében a természeti értékek között kitüntetett helye van településünk névadó fájának, a kőrisnek. Nem véletlenül,...
»» minden bejegyzés









Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.