Boncodföldei szelídgesztenye

Boncodfölde Zala megye Zalaegerszegi kistérségében lévő község. Önkormányzata Teskándon működik.
Ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. 1498-ban is plébánia. 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. 1576-ban még áll a plébánia, de később a törökök feldúlták, a temploma is romossá vált. 1717-ben mindössze hat család él a faluban. 1753-ban Bíró Márton püspök megszervezi a plébániát, két év múlva helyreállítják a templomot, de 1778-ban még nincs tornya. A szőlőhegyen már akkor állt a Szent Margit tiszteletére épült kápolna.

A hívek lélekszáma ekkor 166. Az 1830. évi vizitációkor áll már a fazsindelyes torony. Új plébániaházat építettek 1869-ben, ez három év múlva leégett. Csak 1907-ben építették fel a mai épületet. A templomban 1965-ben új festmények készültek, szentélyében kialakították a liturgikus teret. A possessio régtől fogva lakott, keletkezésének pontos idejét nem lehet tudni. 1531-ből származó irat szerint Bonczodffeldeu a Kawas-i plébánosé. A források szerint a Kawas-i család birtokolta. 1773-ban a Malik, a Deák, a Nagy, a Lukács család birtokolta a területet. 111 házban 260 lakos van. 1753-ban a nagy Padányi Bíró Márton püspök előbb megszervezi a plébániát, két év múlva pedig a templomot. Tornya azonban még az 1778-as canonica visitatio idején sincs renoválva. 1795-ös feljegyzés szerint: Boncodfölde magyar falu birtokosai különféle nemesek, lakosai katolikusok, határa közép termékenységű. Borai középszerűek. Földje néhol sovány.

A 20. században még számontartottak néhány külterületi helyet: Csurgaszi csárda, Martonfa-puszta, Nagyhegy, Újhegy. 1935-ben 64 lakásban 351 lakosa volt, 1024 kataszteri hold tartozott a településhez. A II.világháborúban 6 lakosát veszítette a kis falu. Az 1945-ös földosztáskor kissé átrendeződött a földbirtokszerkezet.A II. világháborút követően Zalaegerszeg vonzása miatt nagymértékű elvándorlás sújtotta a települést. Napjainkban ez a tendencia megfordult, köszönhetően az új házhelyeknek, amelyek nagyrészt beépültek.

Nevezetességei


Római katolikus Szent Anna templom (román, barokk)
Újhegyi kápolna
Nagy-hegyi kápolna
A kb. 500 éves szelídgesztenyefa, mely védettséget élvez.

Forrás: Wikipédia
 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére







Legfrissebb bejegyzések:
2012-05-18
Játék a fidelio.hu-n kertörökségünkről
 | részletek
Kertörökségünk - Történeti kertek Magyarországon A Civartan Bt. gondozásában megjelent kötet közel kétszáz oldalon mutat be arborétumokat, köztereket, kastélyparkokat az ország...
2012-04-10
Erdészeti Erdei Iskola, Somogyszob
 | részletek
Erdei Iskolánk Somogyszobon megkapó falusi környezetben kapott helyet. Komplex erdei iskola programunk célja, hogy lehetőséget adjon minden korosztály számára megismerni az erdei...
2012-03-29
Dr. Barabits Elemér (1921-2003) erdőmérnök, növénynemesítő
 | részletek
Részlet Mesterházy Zsolt: A magyar fenyők kincsestára kézikönyvének előszavából Miután teljes képem van a világ fenyőügyeiről, ma az internet világában tucatjával látom...
»» minden bejegyzés











Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.