Csévharaszt község Pest megyében, a Monori kistérségben.
Pusztacsév néven 1950-ben alakult önálló községgé, azelőtt Nyáregyházához tartozó alább említett területekből. Mai nevét 1951-ben kapta.

Csév a Nyáryakkal rokon Csévi-családé volt. Már 1414-ben puszta. Később azonban újra felépült és csak a 16. század végén pusztult el. 1436-ban György esztergomi érseknek adják zálogba.

Pótharaszt 1280-ban fordul elő először oklevélben mint "Poltharasztya". Ekkor (Nevegyi) Miklós comesé. A 14. században a király kezébe kerül, aki a felhévizi kereszteseknek, majd a 15. század elején egy apródjának adta. Ettől származott a (Pót-) Haraszti-család, amely 1484 előtti kihaltáig birtokolta. Ezután Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspöké és örököseié volt a 16. század közepén bekövetkezett pusztulásáig. A 17. században Nagykőrös városa megvásárolta.

Bödre már a 15. század elején Pótharaszthoz tartozó puszta, ahol a Haraszti-család vásárokat tartott. Ma ilyen néven nem ismeretes.

Nevezetességek

Az egyetlen megmaradt ősborókás magyarországon
1200 évek beli Pusztatemplom

Forrás: Wikipédia