Dömsöd: nagyközség Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Dömsöd község környékén már a legrégibb időkben is kiváló gyümölcsöt termeltek. Néhány dokumentum a község nevét is ebből származtatja. Az oklevelekben említett 'Demsed' 'Dumsud', majd 1271-ben kelt irat szerint 'Gumschud' a gyümölcsöd szóval volna azonos. Az utolsó Árpád házi királyok idején királynői birtok volt. 1424-ben Zsigmond király adományozta Czilley Borbálának Hunyadi János kormányzása idején. Dömsöd Kalmár Dénes udvari ember tulajdonában volt. Mátyás király halála után pedig 1492-ben a Rozgonyi család volt itt a földbirtokos. A török hódoltság alatt sokat szenvedett a község népe. A törökök kiűzése után a gróf Koháry család kapja birtokul, ők a Beleznay családnak adták zálogba, majd a Podmaniczky család birtoka volt egészen az 1848-as szabadságharc idejéig.

Dömsöd két községből, Dab és Dömsöd egyesítéséből jött létre 1939. január 1-jén. Dabról már 1313 óta vannak adatok, mely szerint a dabi nemzetség telepedett itt meg. 1453-ban már a Sáry család birtokolja a területet, mint földbirtokos. A község nem pusztult el a török uralom alatt sem. 1695. évi feljegyzés szerint ekkor egy fél porta aranyában adózik az államnak. A református egyház 1852-ben alakult meg. A község pecsétje 1686-ból származik, 'Dabi falu pöcsétje'. 1720-as összeírás szerint 29 jobbágytelek volt a község területén. 1803-ban épült a református egyház temploma, melyben több értékes kegytárgyat őriztek. A községet ezidőben főleg magyarság lakta. A múlt század elején Nagy István Pest megyei Főjegyző nagy kiterjedésű gyümölcsöst létesített, melynek nyomait a mai napig a késői utódok őrzik. A századforduló nagybirtokosai gr. Ráday, Boemelburg és a Papp családok voltak.


A két világháború itt is megtizedelte a férfiakat. A község megtartó ereje, eltartó képessége a jó minőségű földekben, az állattartásban volt. A tsz. szerveződés első hulláma 1949-1950-ben lezajlott, átrendezve a tulajdonviszonyokat. Az államosítás sok kis és középbirtokost tett nincstelenné és ez a folyamat az 1956-os forradalom leverése után csak felerősödött. 1960 után erős tsz-ek jöttek létre, melyek a 70-es években egyesültek és Dózsa Tsz. néven országos elismerést szereztek.

1990-ig a műszaki infrastruktúra elenyésző mértékben épült a faluban, ezt követően azonban felgyorsult. Az elmúlt egy évtized alatt megvalósult a település földgázzal történő ellátása, kiépült a távhívásos telefonhálózat. A falu határában megépült a 11 település kommunális hulladékát befogadó európai színvonalú regionális szilárd hulladéklerakó telep, az elmúlt évben elkészült a szennyvízcsatorna hálózat.

Néhány érdekesség Dömsödről: Balassi Bálint 1582-ben, mint egri huszárhadnagy részt vett az egri katonák dömsödi hadi vállalkozásában.

Itt laktak Petőfi Sándor szülei 1846. május elejétől augusztus közepéig, a mai Petőfi u. 15-ös számú házban, ahol a költő gyakran meglátogatta őket. 1846. május közepétől néhány hétig a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 6-os számú házban lakott, ahol szülei szobát béreltek számára. Itt írta a „Száműztem magam…", a „Salgó" és a „Levél Várady Antalhoz" című költeményeit.

Nevezetességek

Az 1775-ben épült, műemléknek minősülő Dömsödi Református templom , amely egyhajós, copfstílusú épület. Építése 1774-ben kezdődött, majd a tornya elkészültével 1776-ban fejeződött be.
A dabi református templom 1803-ban készült el, de a ma is látható tornyát csak 1824-ben fejezték be. Az épület egyhajós, dísztelen, amely klasszicista stílusban lett berendezve.

A katolikus templom - tekintve, hogy a falu lakosságának többsége református vallású - csak 1928-ban épült meg neogótikus stílusban. Az épületen több mívesen kidolgozott ólomüveg ablak található.
A Községháza 1873-ban épült, a mai napig eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosul, ma a Dömsöd Nagyközség Polgármesteri Hivatala. Az épület előtt gondozott park van, amelynek fái alatt található meg az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve.
Petőfi Sándor szülei, illetve maga a költő is 1846-1847-ben Dömsödön élt, és alkotott. Itt született többek között a "Levél Váradi Antalhoz", illetve a "Piroslik már a fákon a levél" című vers is. A költő emlékét őrzi a település központjában megtalálható Petőfi Múzeum, amelynek épülete műemlék.

A Petőfi-fa egy a Duna partján megtalálható hatalmas tölgyfa, amelynek lombja árnyékában vette a költő papírra "Piroslik mára fákon a levél" című csodálatos költeményét.

Forrás: Wikipédia