Vágják a dunapataji Száraz-erdőt

Amíg Amazónia őserdeiért aggódunk, nem tudjuk megvédeni saját néhány hektáros értékeinket.

1796-ban készítették Pataj környékéről az első ma ismert térképet. Már azon is szerepel a Pataj és Harta közötti ártéren fekvő Száraz-erdő. Valószínűleg ott találták már a honfoglalók is, csak nem készítettek róla térképet. Napjai azonban meg vannak számlálva, mert tényleg napokon múlik a sorsa. Ugyanis az erdészet végkitermelésre ítélte.
Tudni kell a Száraz-erdőről, hogy ez a környéken az utolsó úgynevezett magas-ártéri erdő. Az utolsó szil-kőris-tölgyes, amely már elég öreg ahhoz, hogy kialakuljon benne egy ideális életközösség. A terület osztatlan közös tulajdon, így csak erdészeti engedéllyel lehet benne dolgozni. Mindenki azért igényelt vissza egy-egy parcellát, hogy évi 1-2 vágásérett vagy száraz fa kivágásával meglegyen a téli tüzelője. Így gazdálkodtak a patajiak emberemlékezet óta és a Száraz-erdő mindig erdő maradt. Kivéve a töltésig kinyúló részét, amit kb. 20-25 éve tarra vágtak.

Többször kísérelték meg akáccal újraerdősítését, de még mindig csak bozótban botorkálhatunk ott. A gazdák ma hiába kérnek engedélyt a szelektív fakitermelésre, az erdészet csak tarvágást-végkitermelést engedélyez. Ez azt jelenti, hogy minden tulajdonos hozzájut az idén egy nem túl nagy összeghez, mert a munkálat, az újratelepítés sokba kerül. És azt is jelenti, hogy az erdő megszűnik. Lehet, hogy szerencsés esetben 30-40 év múlva lesz egy faültetvény. Lehet, hogy a pionír fajok (pl. zöld juhar) elterjeszkednek és lesz egy értéktelen bozótos. De, hogy hasonló erdő legalább 100 évig nem lesz, az biztos.


A gazdák jelentős része elhitte, hogy másra nincs lehetőség. Az ő részüket most irtják. Dőlnek az öreg kőrisek egymás után. Ők az erdő nyugdíjasai és nem állva hallnak meg, ahogy illene. Félreértés ne essék! Tudom, hogy az erdővel gazdálkodni kell. Nekem is van benne parcellám, én is szeretnék vele kezdeni valamit. Csak nem ezt, mert nekem erdő kell és nem csak a sok fa, vagy az ára. Szerencsére néhányan még így gondoljuk. Minden esetre érdekesnek tartom, hogy amíg Amazónia őserdeiért aggódunk, nem tudjuk megvédeni saját néhány hektáros értékeinket.

Kocsi Csaba Biológia szakos tanár, Schill Tamás múzeumvezető

Forrás: Greenfo

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!



Legfrissebb bejegyzések:
2016-10-07
Oláh Anna: Bolyai Farkas pónyik almafája
 | részletek
Johann bácsi a Bolyai-kertről azt mesélte, hogy: „Sok gyümölcsfa díszelgett benne, főleg pónyik alma. […] Egy szász tanító innen szedett ojtógallyakat, s minden kertben beojtotta a...
2016-09-13
Balaton (Heves megye!) idős hársa - a Szerelmesek fája
 | részletek
Balaton a források völgye. A falu legidősebb fája is egy forrás fölött él a település központjában. A polgármesteri hivatal épülete eredetileg a Grósz család rezidenciája volt,melyet az 1860-as...
2016-09-12
Arany János kőrisfa, Nagykőrös
 | részletek
Arany János kőrisfa (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) A nagykőrösiek életében a természeti értékek között kitüntetett helye van településünk névadó fájának, a kőrisnek. Nem véletlenül,...
»» minden bejegyzés









Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.