Polgárdi Fejér megye nyugati részének egyik városa élénk forgalommal.
Polgárdi területéről számos őskori és ókori lelet került elő, de állandó település nyomai nem kerültek elő. Mindez arra enged következtetni, hogy a környék fontosabb vándorlási útvonal mentén terült el. A római időkben azonban a kereskedelem elkerülte a települést, attól északabbi útvonalat választott magának.

A középkorban három település volt a mai Polgárdi helyén: Cinca, Polgárdi és Bökény-somlyó, nyugatra klarissza kolostor helyezkedett el. Polgárdi első említése 1277-ből való. A település 1397-ben Batthyány György birtokába került, és egészen 1945-ig a Batthyányak kezén maradt.

A török fennhatóság Fehérvár 1543-as eleste után szilárdult meg a környéken, ám határterületről lévén szó sokszor kettős adóztatás áldozata lett (mind a magyar földesurak, mind a törökök fizettették a helybélieket), így népességszáma drasztikusan visszaesett.

A török kiűzése után Polgárdi környékén hamar megszerveződtek a majorságok. Polgárdi községként sok uradalmi szolgát vonzott letelepedésre, majd a 19. században polgári fejlődés indult Polgárdiban. A helyi lakosság tevékenyen részt vett az 1848-49-es szabadságharcban is.

A település korán, már 1861-ben kapcsolódott a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda – Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. Később (1909-ben) a konkurens MÁV is létesített vonalat a településen, amikor megépült a Börgönd és Tapolca között a Balatonmelléki Helyi Érdekű Vasút. Így a település Érd mellett Magyarország egyedüli olyan települése lehetett, ahol két párhuzamos vasútvonal is futott. Természetesen a jó infrastruktúra nagyban gazdagította a települést, ahol megjelent az élelmiszer- és az építőipar.

1972-ben az M7-es autópálya megépültével a település még előnyösebb helyzetbe került, végül Polgárdi 1997. július 1-jétől városi rangot kapott.

Nevezetességei

volt Batthyány vadászkastély
Somlyóhegyi monostorrom
Arborétum, benne: Közép-Európa legmagasabb fája (egy kiszáradt mamutfenyő)
Gazdasági épület (1830 körül)

Forrás: Wikipédia