Kocsányos tölgy - A magyar fa

(QUERCUS ROBUR)

A magyarság történetével legszorosabb kapcsolatban álló fa a kocsányos tölgy. Az ősmagyarság vadászó, halászó, vándorló, pásztorkodó életmódjának a folyókat kísérő kocsányos tölgyerdők és az azok között elterülő füves pusztaságok, az úgynevezett erdős puszták, erdős sztyeppék feleltek meg leginkább. A bükkfafélék családjába tartozó kocsányos tölgy aláhulló magja, a makk az állattartás szempontjából is igen fontos volt, mivel a sertéseknek természetes terített asztalul szolgált. A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencében is elsősorban az erdőspusztás területeken települtek le. Ilyen jellegű, mély és üde talajú tölgyes terület volt a Dunántúl, a régi főváros Székesfehérvár, a Csallóköz (ma Szlovákia területe), a szerémségi (ma Szerbia területe), és szlavóniai Dráva menti erdőségek (ma Horvátország területe), Erdélyben a Körösök, a Szamos, a Maros mente és az erdélyi Mezőség is (ma Románia területe).

A kocsányos tölgy igen magas életkora miatt a magyarság történetének élő szemtanúja is volt. Feljegyzések tanúsítják, hogy egy emberöltőnyivel ezelőtt még 1500 - 2000 éves példányai is ismertek voltak. Múltunkhoz s jelenünkhöz fűződő viszonya miatt magyar fának igazán a kocsányos tölgyet tarthatjuk.
Mára eredeti területei erősen lecsökkentek, - kiszorította a mezőgazdasági művelés. Jelenleg erdeink 10 %-át alkotja. Legszebb faállományok ma a Mura és a Dráva mellékén, (Szlovénia, Horvátország határán), az Ormánságban, a sárvári Farkaserdőben , a Kisalföldön, a Duna mentén, Tisza -Maros szögben, Körösök vidékén, Tisza -Szamos közben, Nyírségben (Magyarország és Románia határán) vannak.

A kocsányos tölgy a lehető legtöbb fényt igénylő fafaj. Szabadon állva festői szépségű, - a törzse vastag, zömök, s már 2-3 méter magasságban hatalmas ágakra bomlik. Sűrű faállományban a törzse hengeres, egyenes, koronája keskenyebb és erősen feltolódik. Magassága elérheti a 35 -50 métert. Az idős fák törzsének kérge sötétbarnás, feketésszürke, mélyen repedezett, barázdált, ágai pedig göcsörtösek. Szárnyasan karéjos levelei rövidnyelűek, csomókban állnak a hajtásvégeken. Virágzási ideje április-május. A magtermések egy- egy kocsányon 2-5-ösével fejlődnek.

Héjkérgében és a fájában sok a csersav, ezért igen ellenálló a vízzel szemben, - hidak, hajók építésére is alkalmas. Nehéz, kemény, időjárásálló, tartós, jól megmunkálható fa. Épület és bútorfának egyaránt használják. Kérgét és kupacsait a cserzőipar számára gyűjtik.

A kocsányos tölgy megélhető magas kora, termete, terebélyes koronája, s fájának kitűnő minősége miatt joggal nevezhető a fák királyának. Az őstölgyesek iránt jogosan érzett tiszteletünket természetvédelmi területek, nemzeti parkok létrehozásával fejezhetjük ki a leghelyénvalóbban.

Cs. Gyenes Emese
Vadászlap.hu

Fa.lap.hu | Nemzeti.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!



Legfrissebb bejegyzések:
2016-10-07
Oláh Anna: Bolyai Farkas pónyik almafája
 | részletek
Johann bácsi a Bolyai-kertről azt mesélte, hogy: „Sok gyümölcsfa díszelgett benne, főleg pónyik alma. […] Egy szász tanító innen szedett ojtógallyakat, s minden kertben beojtotta a...
2016-09-13
Balaton (Heves megye!) idős hársa - a Szerelmesek fája
 | részletek
Balaton a források völgye. A falu legidősebb fája is egy forrás fölött él a település központjában. A polgármesteri hivatal épülete eredetileg a Grósz család rezidenciája volt,melyet az 1860-as...
2016-09-12
Arany János kőrisfa, Nagykőrös
 | részletek
Arany János kőrisfa (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) A nagykőrösiek életében a természeti értékek között kitüntetett helye van településünk névadó fájának, a kőrisnek. Nem véletlenül,...
»» minden bejegyzés









Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.