A Dunakeszi tőzegtavak kálváriája, avagy egy állami szintre emelt természetrombolás kórtörténete.
A Dunakeszi-tőzegtavakat Újpest északi határában találjuk, a Dunakeszi-alsó vasútállomással egyvonalban. Korábban a Mogyoródi-pataktól majdnem Dunakesziig húzódott az a mocsaras, lápos terület, amelyek sűrű vegetációját apró tavacskák tarkították. Az eredetileg nagy kiterjedésű nedves területen buja növényzet élt, amely gazdag állatvilágot tartott el. Az ingoványos terület és a nyáron tömeges szúnyogfajok távol tartották az embereket, így a terület élővilága a 90-es évek előtt érintetlen maradt, az idelátogató horgászokon és kirándulókon kívül mások nem zavarták meg a természet csendjét.

Az oxigénhiányos, lápos talajban az elhalt növényi részek nem bomlottak le szervetlen anyagokká, hanem a talaj mélyebb rétegeiben a kőszénképződés első lépéseként tőzeggé alakultak. A vastag tőzeglerakódásokat néhol az ember kitermelte és így kisebb nagyobb gödrök jelentek meg a területen. A magasan álló talajvíz néhány hét alatt elárasztotta a mélyedéseket és így a terület kis tavakkal gazdagodott. A tavak kialakulását és a jellegzetes lápi növényzettel való benépesülését a 90-es évek közepén még bárki nyomon követhette a Mogyoródi-patak és a vasút menti kavicsbánya tavak közötti területen. 1998 első félévében azonban az M0-ás autópálya építése miatt a terület bokorfüzeseit és fűz- nyárligeteit kivágták, a növényzetet az itt élő állatokkal együtt felégették. A tavaszi napsütésben, a Káposztásmegyeri lakótelep házaiból nézve apró ékkövekként csillogó tavacskákat több ezer köbméter földdel feltöltve tüntették el a föld színéről.
A súlyos természetrombolástól csak egyetlen két kisebb tavat magában foglaló láp menekült meg, amelyek határaitól néhány méternyire megálltak a buldózerek. A megmaradt élőhely a jelenleg horgásztóként működő, a Dunakeszi-alsó vasúti megállóval egyvonalban elhelyezkedő kavicsbányatótól nyugati irányban a bányatavat kísérő gát túloldalán található. A láp a többi Budapest környéki láppal összehasonlítva szinte egyedül álló módon állandó vízellátottsággal rendelkezik, mert a szintjénél magasabban elhelyezkedő gigantikus kavicsbányatavakból folyamatos és kristálytiszta vízutánpótlást kap. Ezért még a legszárazabb nyarakon sem következett be a vizes élőhely kiszáradása, ami fontos biztosítéka a területen élő kivételes élővilág fennmaradásának. A gát oldalában rejtőzködő élőhely kiterjedéséről a gátról letekintve alkothatunk fogalmat. A tavakat sűrű bokorfüzesek és fűz-nyár ligeterdők övezik. Ha leereszkedünk a gát tövébe, akkor a fűzfák között vezető egyik ösvényen közelíthetjük meg a vizet. A sötét színű tőzeges talajon nedvességhez kötődő, nagy termetű, lágyszárú növényzet jelenik meg, amely a tavak körül jellegzetes lápi vegetációt alkot.

A tőzegtavak gazdag növényvilágnak és gerinctelen élőlény együttesnek adnak otthont, amelyekről fotókkal illusztrált leírás olvasható a www.homoktovis.extra.hu/tan12.htm weboldalon. A sokszínű gerinctelen állatvilág mellett a területen számos gerinces állat is él. A tóban főleg naphalak és keszegfélék élnek, de a védett kétéltűeket is több faj képviseli. A farkos kétéltűek közül a pettyes gőte, míg a békák közül a kecskebéka él a tóban. Tavasszal a tóba petéznek a környéken élő barna-, és zöldvarangyok is, így a vizes élőhely az egyetlen még érintetlen kétéltű petézési helyet jelenti a régióban. A hüllők közül a parti növényzetben tovakúszó vízisiklóval és a vízben heverő fatörzseken sütkérező mocsári teknőssel találkozhatunk, amely utóbbinak stabil populációja él a területen. A terület madárkülönlegessége a csodálatos színekben pompázó jégmadár, amely a víz fölé benyúló nagy fűzfaágról figyeli a kis halak mozgását a tóban. Ez a kicsinytestű halászmadár olyan jól érzi magát itt, hogy gyakran itt is telel át. A vízi madarak közül gyakori vendég a területen a szürke gém és a tőkés réce.

Az értékes fűzlápot kelet felé egy szinte áthatolhatatlanul sűrű bokorfüzes szegélyezi, amelyet az Auchan áruház közvetlen szomszédságában természetes láprét vált fel. Ez a csodálatos, Budapest környezetében egyedülálló természeti érték a hazai természetvédelem hivatalos szervei (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) szerint nem létezik, e szervek bürokratái semmi akadályát nem látják annak, hogy a lápvilág helyén autóparkoló létesülhessen az Auchan áruház terjeszkedése nyomán.

A Dunakeszi tőzegtavak kálváriája nagy múltra tekint vissza, hiszen a magántulajdonú terület birtokosai már hosszú ideje mindent megtesznek azért, hogy a régió többi területeihez hasonlóan a különböző áruházláncok mohó területigényeit kielégítve ropogós bankókra váltsák a tőzeges lápot. Évtizedes próbálkozásaik mindeddig hiábavalóak voltak, mert a terület természeti értékeit felmérő szakemberek több esetben is a lápvilág megőrzésének fontossága mellett foglaltak állást.
Elsőként erre akkor volt szükség, amikor a Káposztásmegyer melletti körforgalomtól az Auchan áruház felé vezető utat a Dunakeszi tőzegtavakon keresztül kívánták felépíteni a láp lecsapolását és feltöltését követően. Ekkor a természetvédelmi hatástanulmány elkészítőjének határozott állásfoglalása nyomán tervezték át az út nyomvonalát úgy, hogy az elkerülje a lápot. Az elkészült út így is per tárgya lett, hiszen csupán néhány méterre halad a láp mellett, így közvetlen fenyegetést jelent a vizes élőhelyhez kötődő élővilágra. A Levegő Munkacsoport által kezdeményezett per során újabb nemzetközi hírű szakértők vizsgálták meg a területet. Tevékenységük eredményeként részletes talajtani, botanikai és zoológiai felmérésekkel igazolták, hogy a láp jelentős természeti értéket képvisel. A per kézzelfogható eredményeként épült meg az ekkor még védett területet körülvevő drótkerítés, amely megakadályozta, hogy a tőzegtavak és a kavicsbánya tavak közötti gátról teherautóval öntsenek építési törmeléket és más veszélyes hulladékot a lápba az illegális szemétlerakók, mint ahogy azt korábban már több alkalommal is megtették. A kerítés kialakításán túl a körforgalom mellett olyan objektumokat is létesítettek, amelyek megakadályozzák, hogy az utak téli sózásakor keletkező szennyezett sólé akadálytalanul eljusson a mélyebben fekvő láp vizeibe.

Forrás és folytatás: Greenfo