Magyar kőris


Az év fája mozgalom szervezésére létrejött kuratórium a 2006. évre a magyar kőrist (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) választotta az év fájának.
A magyarországi év fája mozgalom 1996-ban német mintára szerveződött, s annak hagyományait követi. Célja, hogy a hazai erdőkben élő fafajokra széles körben felhívja a figyelmet, azért, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak megőrzésükre, alkalmazásukra, védelmükre.
Az év fájáról minden évben cikksorozat jelenik meg az Erdészeti Lapokban. A magyarországi év fája mozgalom szakmai körökben kevésbé került még a figyelem középpontjába, a természetvédelmi orientáltságú szervezetek viszont nagy érdeklődést tanúsítanak iránta. Korábban volt olyan erdei iskola, mely jelvényt, kitűzőt készített a népszerűsítésre.

A faj azonosításának története

Először az 1950-es években a hegyesfogú kőrissel (Fraxinus oxycarpa) azonosították. Simon Tibor professzor külföldi tanulmányútja után a növényt külön alfajként írta le, és Soó Rezsővel közösen 1960-ban subsp. pannonica néven a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) rendszertani kategóriájába sorolta. Haracsi Lajos erdészprofesszor 1970-ben megjelentetett tanulmányában szlavón kőrisre (Fraxinus slavonica) keresztelte, és faj rangjára emelte, ezt azonban nem fogadták el. Zdeněk Pouzar cseh gombakutató a magyar kőrisnek – a Duna vízrendszerére korlátozódó elterjedési területe alapján – a Fraxinus angustifolia subsp. danubialis érvényes nevet adta, ekképp a subsp. pannonica alfajnév szinonimmá vált.

Elterjedése, élőhelye

A törzsfaj a pontuszi flóraterületre jellemző; a magyar alfaj annak elterjedési területétől elszakadva, szigetszerű foltban fordul elő a Dél-Dunántúlon (Praeilliricum flóravidék), valamint a Nagy- és a Kisalföldön (Eupannonicum flóravidék). A Szigetközben a magas kőris helyettesíti.

A Kárpát-medencén túl előretört a Bécsi- és a Morva-medencébe, sőt, Kárpát-Ukrajnába is.

Leírása

A hazai keményfaligetek jellemző elegyfája. 35 méter magasra is megnőhet, törzsének kerülete elérheti a hat és fél métert. Kérge a magas kőrisnél hamarabb (25-30 éves korban) elveszti simaságát, és a barnásszürke héjkéreg nemcsak hosszant, hanem keresztirányban is sűrűn repedezik. Vesszői sötét- vagy olajzöld színűek, fénylők, a paraszemölcsök kerekdedek, a levélripacsok keskenyek.

Rügye vöröslő sötétbarna–rókavörös, virágzata egyszerű fürt. Tizenöt-huszonöt centiméter hosszú, hét-tizenegy lándzsás, kihegyezett levélkéből álló összetett leveleiben a levélkék ékvállúak, a szélük elálló fűrészfogú. A levelek fonákja kopasz. Ősszel lombja sárgára vagy ibolyásvörösre színeződik.

Lependék termésének csúcsa kerekded.

Életmódja

Sík vidéki fafaj. Jelentős szerepet játszik a síkvidéki égerlápokban, a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben és a gyertyános tölgyesekben; a kőrises égerláp növénytársulás névadó fafaja.

A szennyezett levegőt jól tűri; ilyen vidékeken erdősávok védőerdők telepítésére is alkalmas.

Felhasználása

Fája csontfehér színű, kiváló minősége miatt a fát „szívós kőrisnek” is nevezik.

Anyagának rugalmassága miatt régebben az íjkészítés fontos alapanyaga volt. A második világháború idején a magyar kőrisből légcsavarokat is gyártottak repülőgépekhez. Napjainkban sportszerek gyártására, furnér és rétegelt lemezek készítésére használják, emellett hordókat is készítenek belőle. Jó minőségű, nagy fűtőértékű tűzifa.

Felhasználása

Fája épp oly értékes, mint a magas kőrisé.

Forrás: Wikipédia

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:





Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!



Legfrissebb bejegyzések:
2016-10-07
Oláh Anna: Bolyai Farkas pónyik almafája
 | részletek
Johann bácsi a Bolyai-kertről azt mesélte, hogy: „Sok gyümölcsfa díszelgett benne, főleg pónyik alma. […] Egy szász tanító innen szedett ojtógallyakat, s minden kertben beojtotta a...
2016-09-13
Balaton (Heves megye!) idős hársa - a Szerelmesek fája
 | részletek
Balaton a források völgye. A falu legidősebb fája is egy forrás fölött él a település központjában. A polgármesteri hivatal épülete eredetileg a Grósz család rezidenciája volt,melyet az 1860-as...
2016-09-12
Arany János kőrisfa, Nagykőrös
 | részletek
Arany János kőrisfa (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) A nagykőrösiek életében a természeti értékek között kitüntetett helye van településünk névadó fájának, a kőrisnek. Nem véletlenül,...
»» minden bejegyzés









Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.