Mit kell tudni a harlekinkatica invázióról?

Mit is kell tudni a harlekinkaticáról? Miért káros és egyáltalán miért fontos a lehető legszélesebb körben történő ismeretterjesztés, valamint a faj monitorozása?
 
A Domberdő Természetvédelmi Egyesülethez több megkeresés is érkezett az utóbbi időben, melyek során a hazánkban egyre nagyobb számban elterjedő harlekinkaticáról érdeklődtek.
A harlekinkatica (Harmonia axyridis (Pallas, 1773)) biológiai védekezés céljából Ázsiából Európa több országába szándékosan betelepített ragadozó katicafaj. Mint oly sok más behurcolt vagy betelepített faj, a harlekinkatica is „elszabadult”, és a betelepítések gócpontjaiban (Franciaország, Svájc, Belgium és Hollandia) a 90-es évek közepére már önfenntartó populációkat alkotott, majd viharos sebességgel terjeszkedni kezdett. A faj azóta bejárta Európa szinte összes országát.

A bevándorlónak nincsen természetes ellensége, így szaporodása kevésbé szabályozott, mint az őshonos fajoké. Testméretének köszönhetően más katicafajokkal sikeresen verseng a táplálékért, azokat előszeretettel el is fogyasztja. Falánkságának és alkalmazkodóképességének köszönhetően nagyon gyorsan terjed, hazánkban évente akár négy nemzedéke is kinevelődhet. A harlekinkatica előrenyomulása komoly veszélyt jelent sok őshonos rovarfaj populációira, azok jelentős megritkulását, vagy akár kipusztulását is okozva. Az USA-ban a „sikeres” betelepítési programjának köszönhetően a harlekinkatica egy évtized alatt az ország leggyakoribb katicafajává vált.

A bajt tetézi, hogy az elszaporodó állatok – levéltetű táplálék hiányában – megrágják a gyümölcsfák virágait, magát a gyümölcsöt is, ezzel közvetlen mezőgazdasági kárt okozva. Francia borászoknak komoly problémát jelent a szőlőszemekről a mustba bekerülő bogarak keserű alkaloidjának ízrontó hatása.
A fajt Magyarországon először 2008 februárjában írták le, azóta az ország szinte teljes területéről érkeztek adatok. Európa több országához hasonlóan, 2009. elején a Domberdő Természetvédő Egyesület és a Bogaras Honlap közös erőfeszítése révén, Magyarországon is létrejött egy, a harlekinkatica terjedését monitorozó hálózat – a Harlekin Projekt.
Ennek elsődleges céljai az agresszíven terjeszkedő faj és negatív hatásainak megismertetése a lakossággal, továbbá a terjedés monitorozása, szintén a lakosság segítségével. Fontos cél továbbá a harlekinkatica más katicafajok populációira gyakorolt hatásának vizsgálata, a többi faj elterjedésének és gyakoriságának rendszeres és hosszútávú monitorozásával. A nagyközönség aktív természetvédelembe történő bevonásával nemcsak a monitorozás hatékonyságát szeretné növelni, hanem az emberek természethez kötődő szálait is szorosabbra fonni, ismereteiket bővíteni és „zöld” szemléletüket formálni.

A tanácsadást a KÖTHÁLÓ EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott pályázata segíti. A Norvég Civil Társadalmi Alapot az Ökotárs Alapítvány és partnerei koordinálják.

Forrás: Greenfo

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:






Legfrissebb bejegyzések:
2010-09-06
Az idők nagy tanúi
 | részletek
Sorozatunkban ritkán mutatunk be parkban, kertben álló, ültetett fákat. Ha mégis, annak többnyire oka van. Így van ez jelen esetben is. . . Barcson, az állomás közeli Mészégető utcában van...
2010-09-03
Erzsébet királyné emlékfája Szombathelyen
 | részletek
Az 1800-as évek végén két nagy emlékfa-ültetési akció zajlott Magyarországon. 1896-ban  az ország ezeréves fennállása , 1899-ben pedig Erzsébet királyné előző év szeptemberében...
2010-08-31
Korvin Mátyás tölgyfasort ültettek Barkón
 | részletek
A fasorral övezett út a barkói várhoz vezet, ahol a legenda szerint Korvin Mátyás, a "homonnai húzás" néven ismert katonai vonulás közben a telét töltötte 1473-74-ben. Ekkor a vár...
»» minden bejegyzés









Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.