Gyakran elhangzik a mondat, hogy az ember és valamennyi élőlény a bioszféra részét képezi. Az élőlényekre nemcsak a környezeti tényezők és más élőlények hatnak, hanem maguk is hatást gyakorolnak környezetükre. Igen ám, de mekkorát? Cikkünkben az ember, illetve az egyének környezetre gyakorolt hatásával foglalkozunk.

Valamennyien napról napra fel- és kihasználjuk a természet adta lehetőségeket. Ezek egy részéről tudunk, más részükről nem. Mindenki tisztában van azzal, hogy kirándulások során nem szabad a növényzetet letaposni, nem szabad a virágokat letépkedni, de azzal is, hogy az utcán nem szemetelünk, a lefolyóba nem öntünk káros anyagokat. De azzal is mindenki tisztában van, hogy étkezési és közlekedési szokásaink is jelentősen csökkentik Földünk természetes kincseit?

Az élelmiszerek előállítása, csomagolása, szállítása, az energiapazarló közlekedési szokások nem csupán az energiaforrásokat csökkentik jelentős mértékben, de a környezetszennyezéshez és az erdőirtáshoz is hozzájárulnak. Megdöbbentő adat, hogy egy magyarországi városlakó napi 150-180 liter ivóvizet használ el. Fürdés, zuhanyozás, mosás, autómosás stb.

Az élőlények környezetet kihasználó tevékenységét az ún. ökológiai lábnyommal szoktuk jellemezni. Ez természetesen emberekre is igaz, sőt, az egyes egyénekre is kiszámítható. A számításhoz figyelembe kell venni a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat, illetve azok kihasználásának mértékét. Így az ökológiai lábnyomunkból kikövetkeztethetők a környezetpusztító szokásaink, környezetünkre gyakorolt káros hatásunk.

Hogyan számolható ki az ökológiai lábnyomunk?
Az ökológiai lábnyom kiszámítására számos kalkulátor született. Legtöbbjük az étkezési és közlekedési szokások alapján számítja ki az adott egyén környezetre gyakorolt hatását.

Forrás: Sulinet