Természetes élőhely kialakítását végzi a Pilisi Parkerdő Zrt. őshonos fafajok visszatelepítésével a Hármashatár-hegy térségében.

A Hármashatár-hegy felszínét a középkorban még egybefüggő erdőtakaró borította. Mátyás korában például legendás vadaskertek voltak itt. Az 1700-as években az erdőket kiirtották, helyüket szőlőültetvények és gyümölcsösök foglalták el. Később a szőlő nagy része a filoxéra járvány következtében szinte egyszerre elpusztult, s az ültetvények helyén nem indult újra a művelés. Mivel nem maradt állandó növényzet, a csapadék egyre jobban fellazította a talajt, s hosszú idő alatt le is mosta annak jelentős részét.

A hegyvonulatokon megmaradt sekély termőréteg megtartása, valamint a talajerózió megfékezése céljából - közel száz esztendővel ezelőtt – a területet újra beültették: szélsőséges körülmények között is élet- és növekvő képes feketefenyőket telepítettek, melyek a talajt megfogva a többi faj számára is kedvező életteret teremtettek. Az akkori elgondolás sikerét jelzi, hogy az így telepített fenyőerdő védelmében idővel megjelent a lombos újulat, a virágos kőris, a molyhos és csertölgy és néhány cserjefaj is. Az feketefenyő állomány az idők során eredeti funkcióját betöltötte, azonban mára jelentős része elöregedett.

Az élőhely-rekonstrukció folytatásaként a Pilisi Parkerdő Zrt. – mint a terület gazdája és kezelője – idén februárban egy több éven át tartó komplex programot indított, melynek első, kezdeti szakasza az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A program legfőbb célja a lombos erdőállomány kialakításához szükséges feltételek mielőbbi megteremtése, valamint az őshonos fafajok arányának maximálisra növelése. Ehhez a meglévő lombos újulat kímélete, tölgy csemeték telepítése, illetve a megerősödésükig végzett ápolási munkák végzése egyaránt szükséges. A kívánt erdőtársulás – molyhos-tölgyes, vagy cseres-tölgyes – további kísérő fajai (pl. juharok, kőrisek) a környezetből települnek be.

A jelenlegi növénytársulás koronaszintje alapvetően tájidegen és idegenhonos fajokból (feketefenyő) áll, melyek jelentősen korlátozzák az alacsonyabb szintek élőhelyi viszonyait. Árnyalásuk (a fenyőerdőkre jellemzően) túlzottan erőteljes, a lehullott tűlevelekből álló avar nehezen bomlik, és a bomlási termék savanyú kémhatású, ezért a lomberdőkben megszokott folyamatok nem tudnak végbemenni. A talajflóra is más, mint ami az őshonos lombos fajok alatt alakul ki. Mindezek együttes következménye, hogy a cserje- és gyepszint faj- és egyedszáma pillanatnyilag túl alacsony és a kívánatos őshonos fajok helyett a zavarástűrők és a tág ökológiai tűréshatárú gyomok dominálnak.

A projekt célja ezen állapot természet közeli beavatkozással történő megváltoztatása, a megjelent lombos fafajok csemetéi és az őshonos cserjefajok számára optimálisabb növekedési környezetet megteremtése. A folyamat azonban emberi beavatkozás nélkül nem megy végbe. A tervezett tevékenység eredményeként olyan társulások alakulnak majd ki, amelyek a rekonstruált élőhelyek részeként számos védett növény- illetve állatfajnak adnak majd kedvező életteret.

Rövid összefoglaló a beavatkozással járó munkálatokról:

A vegetációs időszakon kívül végzett fakitermelés során az idegenhonos feketefenyő elöregedett, beteg példányainak kivágása történik meg. A kitermelt faanyagot a Parkerdő maximális gondosság mellett, a természetes állapotokat és a talajt óvó, legkevésbé roncsoló, kíméletes megoldással szállítja el.

A vágástakarítás során a visszamaradó ágak és gallyak megsemmisítése égetéssel vagy aprítással fog történni.

Ahol a területen jelenlévő őshonos természetes újulat (pl. virágos kőris, juhar, erdei gyümölcsök) önmagában nem elegendő a terület megkívánt faegyed-sűrűségének elérésére, ott mesterséges erdőfelújításra, csemeteültetésre van szükség (20.000 csemete/hektár)

A frissen ültetett őshonos csemeték védelmében, fejlődésüket biztosítandó a csemeték gyökerei körül talajlazításra, a gyorsan növő vágásterületi gyomnövények elburjánzásának visszaszorítására, valamint a talaj vízháztartásának javítása érdekében többszöri kapálásra van szükség.

A gyomok visszaszorításának céljából szükséges a sarlózás, valamint az iszalaglehúzás alkalmazása.

A gyorsan növő, nem kívánatos fás szárú és egyéb növények elnyomása alól a fiatalos felszabadítását a tisztítás és iszalaglehúzás elvégzése biztosítja.

Eddigi eredményei Lomniczi Gergely tollából a Greenfo oldalán >>>