Taliándörögd község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt: Felső-dörögd, Alsó-dörögd, Imár és Ráskó. Mind a négy település egyházas hely volt. 1187 lakosból 793 katolikust, 43 reformátust, 349 evangélikust és 4 izraelitát említ a krónika.

A településsel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. A családnak birtoka volt többek között Felső-dörögd, Alsó-dörögd és Imár is. 1548-ban a török felégette a községet és sokáig lakatlan, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem „a sűrűben” épült újra. A török hódoltság megszűnése után a települések több család között oszlottak meg. A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, vizeki Tallián Ferenctől kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd – ma Ódörögd puszta – településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartanak, aki az evangélikusokat is pasztorálja. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes hitű magyarság lakja. A falu máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi. 1757-től van tanítója a községnek. A település 1785-ben a népesebb falvak sorába tartozott, lakosainak a száma már közel 1.000 fő volt.

1910-ben a lakosság 90% élt a mezőgazdaságból. 1925-ben a községnek szeszgyára, kettő vegyeskereskedése, kettő kocsmája és kilenc iparosa volt. Két felekezeti iskolájában katolikus és evangélikus tanítók oktattak. A község legnagyobb területe erdő és szántó. Nagyobb arányú foglalkozási átrétegződés 1949 után következett be. 100 ember járt el dolgozni Halimba, Ajka, Padragkút iparvidékeire, Sümegre és Tapolcára. 1970-től a kereső lakosság 51,9%-a bányászatból és iparból, 44,7%-a mezőgazdaságból élt.

Nevezetességei

Űrtávközlési földi állomás
Művészetek Völgye – nyaranta tartott kulturális fesztivál

Forrás: Wikipédia
Fotó: Kassay Róbert