Hiller István oktatási és kulturális miniszter a gyöngyösi Mátra Múzeum Természettudományi Pavilonja kiállításának keddi megnyitó ünnepségén azt hangsúlyozta: mindaz, ami a város közepén létrejött, példaértékű.
A tárcavezető úgy fogalmazott: „a kiállítás és az épület Gyöngyös büszkesége”. Manapság szinte minden a válságról szól. Sokan azt gondolják, hogy válságban nincs alkotás, csak túlélés – emelte ki beszédében a szakminiszter. Mint mondta, történészként és miniszterként abban hisz, hogy az ember mindig alkotni akar, létrehozni valamit, ami maradandó, ami megmozgat. Magyarország legfőbb ereje az emberi gondolkodás, a kreativitás. Az ország válságból kivezető útja az oktatás, kultúra, innováció – folytatta.
Hiller István köszönetet mondott Heves megyének, Gyöngyösnek azért, hogy példát mutattak az országnak. „Ez nagyszerű dolog akkor, amikor sokat hallunk széthúzásról, egyet nem értésről” – fűzte hozzá.

Magda Sándor országgyűlési képviselő szerint a Természettudományi Pavilon a magyar köz- és felsőoktatás számára egyaránt érték, és a fejlődést szolgálja.
Sós Tamás országgyűlési képviselő, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélekedett, hogy a Természettudományi Pavilon párját ritkító intézmény, hiszen a gyökerektől a lombkoronáig a teljes élővilágot megismerheti a látogató.
Hiesz György, Gyöngyös polgármestere a Természettudományi Pavilont nem csak egy csodálatos kulturális beruházásnak, tudományos attrakciónak nevezte, hanem a tudás tárházának is.

A Természettudományi Pavilon

Az Orczy-kastély és kert felújítási program második ütemében (az elsőben készült el a kastély műemléki felújítása és a négy állandó kiállítás) zajlott a kert végleges revitalizációja, melynek keretében megépült a zárt, angol stílusú, kőfallal kerített angolkert. A 2,2 hektáros kert leglátványosabb új eleme a kb. 800 m2-es tó, közepén egy szigeten elhelyezkedő gloriettel. Ugyancsak a kertben kapott helyet az új Természettudományi Pavilon, mely a terveknek megfelelően komplex módon teszi lehetővé a múzeumi munkát. A Pavilon egyszerre szolgálja a múzeumi szakmai munkát, a látogatók fogadását és az oktatási tevékenységet.

A Mátra Múzeum Természettudományi Pavilonja azon kevés hazai múzeumi létesítmények közé tartozik, ahol az építészek már kész muzeológiai koncepció ismeretében láthattak neki a tervezésnek. A muzeológiai tervek készítése során az egyik legmeghatározóbb elképzelés a három szintet összekötő épített fa volt. Ez nem csak az épület, hanem az elkészítendő állandó természetrajzi kiállítás tervezését is meghatározta.
A fa körül alakították ki a múzeum zoológiai és botanikai gyűjteményeinek segítségével megrendezett kb. 1200 m2-es, háromszintes természetrajzi kiállítást. A tárlat középpontjába, a födémek megnyitásával, a már említett 12-15 méteres épített fa került, mely az élővilág szintezettségét van hivatott reprezentálni. A fa körül diorámákban a különböző szintek (talaj, gyep, cserje és lombkorona) állat- és növényvilága látható. A tér további részeiben az élővilág rendszerének megfelelően a különböző élőlénytípusokat helyezték el vitrinekben. A kiállított tárgyak száma több ezerre tehető.
A kiállítótér egy része vakok és csökkent látók számára kialakított foglalkoztató, ahol az esélyegyenlőségi programok keretében a későbbiekben látók számára is állítanak össze programokat.

A kiállítás múzeumpedagógiai hasznosítása, a környezet- és természetvédelmi ismeretek oktatása érdekében készült egy modern, a kor oktatástechnikai igényeinek megfelelő előadó és foglalkoztató, ahol elsősorban kiscsoportos (szakkör jellegű) múzeumi órák tartására nyílik majd lehetőség.
Az épület mind a közönségforgalmi, mind a szakmai terekben napjaink elvárásainak megfelelően akadálymentesített, mozgáskorlátozottak és vakok, csökkentlátók számára egyaránt használható.

A beruházás költségei több forrásból származnak. Az alapot a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 1,2 milliárd forintos címzett támogatása biztosította. Ebből valósult meg a kert revitalizációjának csaknem kétharmada a tóval együtt, valamint a Természettudományi Pavilon és berendezésének jelentős hányada, az ún. elsőeszköz beszerzés. A címzett támogatás mellett további, mintegy 250 millió forint kormányzati támogatás segítette a kivitelezést. A kiállítás muzeológiai megvalósításában jelentős szerepe volt azoknak a szakmai-pénzügyi támogatásoknak, melyeket a sikeres pályázatok után az ALFA program, illetve az NKA biztosított. Ezeknek a támogatásoknak a segítségével készültek a diorámák és a plasztikus makettek.

Forrás: Sulinet