Nemrég megírtuk, hogy Sátoraljaújhelyen megalakult a Zöld Zemplénért Szövetség, mely fellép a Zempléni Nemzeti Park megalakítása ellen - szemben a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetséggel. Gyakran ismétlődő kérdések a park kezdeményezése kapcsán.

Igaz-e, hogy néhány ember „magánakciója” a Zempléni Nemzeti Park kezdeményezése?

Nem igaz, hiszen a térség számos civil szervezete együtt kezdeményezi a nemzeti park létrehozását. Egy önálló nemzeti parki kezdeményezés már a ’90-es években volt, a Bükki Nemzeti Park akkori igazgatója részéről. 2002-től a Sátoraljaújhelyi Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület melegítette fel a témát, és állt a kezdeményezés élére. 2006-ban helyi civil szervezetek kezdtek bele ismét az önálló nemzeti park előkészítésébe, és alakították meg a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetséget.

Igaz-e, hogy a kezdeményezésből az érintett önkormányzatokat kihagyták?

Nem igaz, hiszen ők megkerülhetetlenek az ügyben, de a kezdeményezésnek van egy szakmai folyamata, mely a következő lépésekből tevődik össze:
• a természetvédelemmel kapcsolatos szakmai koncepciók megfogalmazása (megtörtént);
• az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai és politikai szándékának, koncepciójának megfogalmazása (folyamatban van);
• a szükséges egyeztetések lefolytatása a települési önkormányzatokkal, a megyei önkormányzattal és más érdekképviseleti szervekkel (folyamatban van);
• kormányzati, minisztériumi, parlamenti szakmai és politikai döntés a Zempléni Nemzeti Park megalakításáról (a jövő feladata)
A Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség 2008/2. számú közgyűlési határozata kimondja, hogy 2008-ban minden területileg érintett önkormányzattal meg kell kezdeni a szükséges szakmai egyeztetéseket az ügyben. Az egyeztetés ez év tavaszán kezdődött el.

Igaz-e, hogy a Zempléni Nemzeti Park megalakítása további természetvédelmi korlátozásokkal járna?

Nem igaz, az új nemzeti park megalakítása nem jár újabb természetvédelmi korlátozás bevezetésével, hiszen csak a már most is természetvédelmi oltalom alatt álló területek gondozását végezné -az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságtól elválva- az új és önálló Zempléni Nemzeti Park Igazgatósága.


Igaz-e, hogy a Natura 2000-es területek fokozottabb korlátozás alá fognak esni?

Nem igaz, hiszen a hazai területei védelemtől az európai uniós alapú Natura 2000-es hálózat független, így azt nem érinti a nemzeti park megalakítása.

Igaz-e, hogy a Natura 2000 területekre elővásárlási joga van az államnak?

Nem igaz, az csak a védett természeti területekre vonatkozik. Védett természeti területek a törvény szövege szerint: „28. § (1) A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: a) nemzeti park, b) tájvédelmi körzet, c) természetvédelmi terület, d) természeti emlék”. A Natura 2000 terület más jogi kategória, más védelmi céllal, és más szabályokkal, melyeket az Unió határozott meg.

Igaz-e, hogy a vadászati lehetőségeket korlátozná egy nemzeti park létrejötte?

Nem igaz, hiszen attól, hogy nemzeti parknak fogják hívni az eddigi tájvédelmi körzetet, az nem jár semmiféle szigorítással. A vadgazdálkodási egységeknek eddig is figyelembe kellett venni a természetvédelmi előírásokat, és a jövőben is figyelembe kell venni. A törvényeket tiszteletben tartó vadászok számára semmilyen érzékelhető változást nem okoz a nemzeti parkká átsorolás.

Igaz-e, hogy a vadásztársaságok jövőjét kérdőjelezheti meg az, hogy a nemzeti park a vadászati jogot nem adja bérbe?

Nem igaz, hiszen hazánkban a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik. Ennek értelmében a tulajdonos dönt arról, hogy a vadászati jogot saját maga gyakorolja, vagy haszonbérbe adja. A leendő nemzeti park a Zemplénben csak 1244 hektáros területtel rendelkezik, mint az állami tulajdonú föld kezelője, ráadásul ezek nem egy tömbben vannak, ezért a törvényben előírt minimális 3000 hektáros vadásztársaságot nem lenne képes önállóan megalakítani. Ennek értelmében továbbra is haszonbérbe fogja adni ezeket a területeket, így a vadásztársaságok jelenlegi státuszát nem érinti a nemzeti parkká történő átsorolás.

Igaz-e, hogy az erdőtulajdonosokat és kezelőket hátrány éri, korlátozásokat kell elszenvedniük?

Nem igaz, hiszen új természetvédelmi korlátozások nem keletkeznek, csak azok maradnak meg, melyek jelenleg is érvényben vannak.

Jelenthet-e konkurenciát a nemzeti park egyes önkormányzatoknak a pályázatok esetében?

A nemzeti parkok számára számos olyan pályázati forrás van, melyre önkormányzat nem pályázhat. Ez új források megnyílását jelenti a Zemplén számára, itt nem lehet konkurencia. A nemzeti parkok élőhelyfejlesztésre és turisztikai beruházásokra szoktak pályázni. Élőhelyfejlesztés esetében nincs konkurencia, hiszen ilyen célra önkormányzat nem pályázik. A turisztikai fejlesztés pedig valamely település közigazgatási területén valósul meg, ami csak úgy lehetséges, ha a nemzeti park és az önkormányzat egyetért a fejlesztési célokban. Ez jelentheti a garanciát arra, hogy nemzeti park és önkormányzat nem konkurál egymással.

Az önkormányzatok szempontjából miért lehet előnyös a Zempléni Nemzeti Park?

• Növekszik a helyi foglalkoztatás, hiszen egy nemzeti park 100 állandó és kb. 300 alkalmi munkatársat, munkást foglalkoztat évente.
• Egy helyben működő nemzeti parki igazgatósággal könnyebben lehet a helyi ügyekről, helyben dönteni, mert jobban átlátják a meglévő problémákat és terveket, folyamatosabb és élőbb a kapcsolat a helyi önkormányzatokkal.
• Egy nemzeti park ernyője alatt a települések térségi fejlesztése egységesebb irányvonalat kaphat, egy olyan ideát, amilyre fel lehet fűzni az egyes településfejlesztési koncepciókat.
• A nemzeti parkok olyan pályázati kiírásokon is indulhatnak, melyeken önkormányzatok nem, olyan fejlesztési forrásokat hozhatnak a térségbe, melyek eddig nem voltak elérhetőek.
• A nemzeti park partnerként léphet fel közös pályázatokon az önkormányzatokkal, kistérségekkel, növelve ezzel a sikeres pályázás esélyét.
• A nemzeti park önálló turisztikai marketinget is folytat, ami erősíti a térség már ma is meglévő erős turisztikai vonzerejét, segítik a helyi vállalkozások gazdasági fejlődését.
• A tokaj-hegyaljai borturizmuson kívül olyan turisztikai kínálat jelenhet meg, mely csökkenti a jelenleg megfigyelhető turisztikai idényjelleget, kihúzhatja egész évre a térségi programkínálatot.
• Összességében a nemzeti park növelheti a települések lakosságmegtartó erejét.

Mely településeket érinti a Zempléni Nemzeti Park megalakítása?

A folytatás a Greenfo oldalán olvasható >>>

Szerző: Dr. Bihari Zoltán elnök