A 2001-es év fája a Magas kőris


A magas kőris (Fraxinus excelsior) – amint ezt neve (excelsior, vagyis kimagasló) is mutatja – az olajfafélék családjának legmagasabbra növő faja.

Elterjedése, élőhelye

Nyugat-palearktikus faj: az északi félteke mérsékelt övi erdeiben él. Európa nagy részén ez az egyetlen fa termetű olajfaféle. Megtalálható

mindenfelé a Fekete-tenger körül (beleértve a Kaukázust is),
csaknem mindenfelé Európa kontinentális területén, kivéve:
annak legészakibb és legkeletibb részeit, valamint
az Ibériai-félsziget legnagyobb részét (csak a félsziget északi peremvidékén nő);

a Brit-szigetek déli részén (Angliában, Walesben és Írországban, valamint Skócia nyugati partján,

Jellemzése

20–40 m magas, lombhullató fa. Törzse karcsú, egyenes, lombozata laza, koronája nagy. A fiatal fák koronája gyér, ágaik meredeket felfelé törnek; az idősebb fák koronája boltozatos, szabálytalanul kerekded, a csúcs körül a legszélesebb. Az ágak sugarasan állnak, egyenesek, a törzs alsó részéből már felfelé törnek. A kéreg eleinte sima és szürke, később mélyen, szabálytalanul, de többé-kevésbé függélyesen repedezett, szürkésbarna. Fiatal vesszőin a kéreg világos. A hajtások vastagak, világosszürkék, fényesek, világos paraszemölcsökkel, a rügyek illeszkedési helyén ellaposodnak. A rügyek vastagok, átellenesek, hegyesek, a téli rügyek feketék; a fő rügyek mellett mellékrügyek is találhatók, ha a fiatal levelek elfagynának.

7–15 ovális, fogazott szélű, rövid csúcsú levélkéből álló, 20–30 cm hosszú, páratlanul szárnyalt, keresztben átellenes, összetett leveleinek színe kopasz, fonákukon az erek mentén gyapjas, vörösbarna szőrök nőnek. A levelek színe fényes, sötétzöld, fonáka világosabb. A levélgerinc felső oldalán mély barázda megy végig. Csak a csúcson ülő levélkének van nyele. A levélkék válla ék alakú; a legalsóké gyakran lekerekített. A levélkék széle az alap környékén többnyire ép; attól távolodva egyenlőtlenül fűrészessé válik. Az összetett levél nyele 3–6 cm hosszú. Levelei nagyon későn, zölden hullanak le; rendszerint az első fagyokig kitartanak.

Virágrügyei nagyok, fényesek, csaknem feketék. A virágok egy- vagy kétneműek is lehetnek, sőt, a növény akár kétlaki is lehet. Virágzata összetett fürt; a sziromtalan virágok nagy, vörösbarna virágbugákban tömörülnek az előző évi vesszőkön, a levelek megjelenése előtt. Termése nyelv formájú, lecsüngő csomókban álló, szárnyas lependék.

Életmódja, termőhelye

Szárazságtűrő, melegkedvelő fa. A sótartalmat és a szennyezett levegőt egyaránt kiválóan tűri; a szikes, illetve szennyezett területek, az utak melléke és a városok fásítására egyaránt kiválóan alkalmas. Fiatalon mérsékelten árnytűrő, később erősen fényigényes, ezért az erdőkben csak elegyfának ültethető; a helytelen erdőgazdálkodás eredményeként kialakult, elegyetlen kőrisesek erősen kiritkulnak, alattuk a talaj elgyomosodik.

Korán, még a lombfakadás előtt, többnyire március–áprilisban, viszonylag rövid ideig virágzik. Virágait a szél porozza be, ezért sok virágport termel. Termései télen is az ágakon maradnak.

Tőről jól sarjad, így gyomfaként a vágásokon, kopárokon is elszaporodik: ez a folyamat a kőrisesedés.

Leginkább sík vidékek nedves, üde, mezofil termőhelyein ligeterdőkben, vagy a hegyek száraz, köves lejtőin:

szurdokerdőkben,
elegyes lombos erdőkben,
vizek partján (a tölgy-kőris-szil ligeterdő (ártéri keményfaliget) egyik névadó fafaja) és
köves lejtőkön nő.

Kedveli a meszes talajt. Erősen tápanyagigényes, ezért méretesebb példányokat csak mély termőrétegű, valamint lejtőhordalék talajokon érdemes ültetni. A köves, sziklás talajon jól megél; középhegységeink egyes szurdokerdőiben, illetve meredek véderdőben fő fafajjá vált.

Felhasználása

Fája értékes: sűrű, kemény és rugalmas. Főleg a bútoripar hasznosítja, emellett a sportszergyártás és számos más feldolgozó iparág kedvelt alapanyaga. Barna gesztjéről sokfelé „barna kőrisnek” nevezik, a csomoros törzsű, szép rajzolatú metszetet adó egyedeket pedig „habos kőrisnek”.

Gyakran utcai sorfának, díszfának ültetik.

Leveleit gyógyászati célokra már csak elvétve alkalmazzák. A népi gyógyászatban vizelethajtóként reuma és vesekő ellen adták; kérge csökkenti a lázat. A homeopátia a lágyszöveti reumatizmus kezelésére használja készítményeit.

Kőrisfalevélből, feketeribizli-levélből, a réti legyezőfű leveléből és mentából erősítő, frissítő italt készítenek.

Hatóanyagai


Flavonoidokat, cserzőanyagokat, nyálkaanyagokat, triterpéneket, szterolokat, mannitolt tartalmaz, a kéregből hidroxi-kumarinok is kimutathatók.

Virágpora erősen allergén hatású.

Alfajok, változatok

Szomorú kőris (Fraxinus excelsior ’Pendula’)

 

Forrás: Wikipédia

Kőris lap

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:





Nógrád megye várai könyv 2017 tavaszán jelenik meg
Legfrissebb bejegyzések:
2017-12-13
Mikebudai kocsányos tölgy
 | részletek
Közel 300 éves kocsányos tölgy. Helye: Mikebuda, hrsz: 0100/30; a törzs kerülete 5,5 m. ...
2017-09-27
A budafoki Ősök Fája
 | részletek
Budafok a bor és a pezsgő városa, a főváros egyik legkevésbé ismert városrésze, amely ennek ellenére sok érdekességet rejt. Mészkőbe vájt pincerendszert, barlanglakásokat, a hazai bor- és...
2017-09-27
Nevezetes fák, idős fák látványtérképen
 | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió több tematikus látványtérképet készített az elmúlt évek során. 2018 nyarára tervezzük, ahogy az eddig műemlékes, nevezetes épületeket és személyeket bemutató színes,...
»» minden bejegyzés

Látványos, turisztikailag hasznos várostérképek a Civertan Grafikai Stúdiótól.

logó tervezés

Sikeres weboldalak, szép honlapok, olcsón
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.