Kocsányos tölgy - A magyar fa

(QUERCUS ROBUR)

A magyarság történetével legszorosabb kapcsolatban álló fa a kocsányos tölgy. Az ősmagyarság vadászó, halászó, vándorló, pásztorkodó életmódjának a folyókat kísérő kocsányos tölgyerdők és az azok között elterülő füves pusztaságok, az úgynevezett erdős puszták, erdős sztyeppék feleltek meg leginkább. A bükkfafélék családjába tartozó kocsányos tölgy aláhulló magja, a makk az állattartás szempontjából is igen fontos volt, mivel a sertéseknek természetes terített asztalul szolgált. A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencében is elsősorban az erdőspusztás területeken települtek le. Ilyen jellegű, mély és üde talajú tölgyes terület volt a Dunántúl, a régi főváros Székesfehérvár, a Csallóköz (ma Szlovákia területe), a szerémségi (ma Szerbia területe), és szlavóniai Dráva menti erdőségek (ma Horvátország területe), Erdélyben a Körösök, a Szamos, a Maros mente és az erdélyi Mezőség is (ma Románia területe).

A kocsányos tölgy igen magas életkora miatt a magyarság történetének élő szemtanúja is volt. Feljegyzések tanúsítják, hogy egy emberöltőnyivel ezelőtt még 1500 - 2000 éves példányai is ismertek voltak. Múltunkhoz s jelenünkhöz fűződő viszonya miatt magyar fának igazán a kocsányos tölgyet tarthatjuk.
Mára eredeti területei erősen lecsökkentek, - kiszorította a mezőgazdasági művelés. Jelenleg erdeink 10 %-át alkotja. Legszebb faállományok ma a Mura és a Dráva mellékén, (Szlovénia, Horvátország határán), az Ormánságban, a sárvári Farkaserdőben , a Kisalföldön, a Duna mentén, Tisza -Maros szögben, Körösök vidékén, Tisza -Szamos közben, Nyírségben (Magyarország és Románia határán) vannak.

A kocsányos tölgy a lehető legtöbb fényt igénylő fafaj. Szabadon állva festői szépségű, - a törzse vastag, zömök, s már 2-3 méter magasságban hatalmas ágakra bomlik. Sűrű faállományban a törzse hengeres, egyenes, koronája keskenyebb és erősen feltolódik. Magassága elérheti a 35 -50 métert. Az idős fák törzsének kérge sötétbarnás, feketésszürke, mélyen repedezett, barázdált, ágai pedig göcsörtösek. Szárnyasan karéjos levelei rövidnyelűek, csomókban állnak a hajtásvégeken. Virágzási ideje április-május. A magtermések egy- egy kocsányon 2-5-ösével fejlődnek.

Héjkérgében és a fájában sok a csersav, ezért igen ellenálló a vízzel szemben, - hidak, hajók építésére is alkalmas. Nehéz, kemény, időjárásálló, tartós, jól megmunkálható fa. Épület és bútorfának egyaránt használják. Kérgét és kupacsait a cserzőipar számára gyűjtik.

A kocsányos tölgy megélhető magas kora, termete, terebélyes koronája, s fájának kitűnő minősége miatt joggal nevezhető a fák királyának. Az őstölgyesek iránt jogosan érzett tiszteletünket természetvédelmi területek, nemzeti parkok létrehozásával fejezhetjük ki a leghelyénvalóbban.

Cs. Gyenes Emese
Vadászlap.hu

Fa.lap.hu | Nemzeti.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Nógrád megye várai könyv 2017 tavaszán jelenik meg
Legfrissebb bejegyzések:
2017-12-13
Mikebudai kocsányos tölgy
 | részletek
Közel 300 éves kocsányos tölgy. Helye: Mikebuda, hrsz: 0100/30; a törzs kerülete 5,5 m. ...
2017-09-27
A budafoki Ősök Fája
 | részletek
Budafok a bor és a pezsgő városa, a főváros egyik legkevésbé ismert városrésze, amely ennek ellenére sok érdekességet rejt. Mészkőbe vájt pincerendszert, barlanglakásokat, a hazai bor- és...
2017-09-27
Nevezetes fák, idős fák látványtérképen
 | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió több tematikus látványtérképet készített az elmúlt évek során. 2018 nyarára tervezzük, ahogy az eddig műemlékes, nevezetes épületeket és személyeket bemutató színes,...
»» minden bejegyzés

Látványos, turisztikailag hasznos várostérképek a Civertan Grafikai Stúdiótól.

logó tervezés

Sikeres weboldalak, szép honlapok, olcsón
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.